Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Hagyomány 105 8 * hagyatéki tárgyaláson az érdekeltek közt a végrendelet alapján egyezség jött létre: az örökös azon az alapon, hogy neki utóbb gyermeke született s igy magtalanul már nem halhat el, a végrendeletet meg nem támadhatja s az utóöröklési rendelkezések hatályon kivül helyezését sikerrel nem kérheti. — A magtalan elhalás értelme az, hogy halálakor ne legyenek leszármazó!. (C. 1911. decz. 13. 2816/911. sz. a. I. p. t.) Lásd az ezután következő esetet. 208. Ha örökhagyó végrendeletében fiát örökössé, özvegyét pedig a fia elhalálozása esetére utóörökössé tette s a hagyatéki tárgyaláson a fiu és az özvegy örökösödési igényeiket egyezségileg rendezték, anélkül, hogy a fiu elhalálozása esetére végrendeletileg biztosított utóörökösödési jogát az özvegy érvényesitette volna: a fiu később bekövetkezett elhalálozása után ennek hagyatékára az apa özvegye végrendeleti utóörökösödési jogát többé nem érvényesítheti. (C. 1911. decz. 5. 3434/911. sz. a. I. p., t.) Lásd az előbbi esetet209. Az ősiségi nyiltparancs 5. §-ában szabályozott joghatály lyal alkotott végrendelet hatályának terjedelmét az örökösödésre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani; ebből folyólag, ha az ilyen végrendeletből az állapítható meg, hogy abban az örökhagyó két fiának férfiivadékai tekintendők hitbizományilag helyettesitett utóörökösöknek, s az utóörökösödés egyizben már érvényesült; a hagyatéki vagyon a további helyettesítés korlátja *alól felszabadul, s abban törvényes örökösödésnek van helye, mert joggyakorlatunk a hitbizományi helyettesítést csak egy fokban engedi meg. (C. 1912. április 23. 5603/1912. sz. a. I. p. t.) A hitbizományi helyettesités csak a közvetlen következő első helvettesiíett örökösnél vagy hagyományosnál foghat helyt, további helyettesités megengedve nincs. C. 4706/99. (Új Dtár II. 570. 1.; Gr. VII. 487. 1.; Gl. III. 327. 1.) Azonos: C. 7913/95- és 2823/902-; 964/97. Hagyomány. (Tervezet 1835. és 1885—2005. §§.) 210. Jogszabály, hogy abban az esetben, ha a hagyományozó a követelést még életében szedte be, a hagyomány csak akkor marad érvényben, ha a hagyományozó ebbeli akaratát kifejezte, avagy azt egyébként alaposan vélelmezni lehet. C: Annak a kérdésnek a megbirálása szempontjából, hogy a felperesek apja által felvett összeg kit illetett meg, a kir. Curia megjegyzi, hogy a felperesek által apjuk és Kiskunfélegyházának közönsége ellen 7452/1906. szám alatt indított perben 9427/1907. sz. alatt