Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

90 A m. kir. közig, biröság pénzügyi oszt. határozatai XXIV. t.-cz. 4. §. 1., 2. és 3. pontjában foglalt azok az intézkedések is, amelyek szerint az üzletadó megállapításánál a nyers üzleti nye­reményekből mindazok a jövedelmek levonandók, amelyeik más hoza­déki adóval terhelve vannak, tekintve, hogy nem kétséges az, hogy ezekben a., intézkedésekben az a jogelv van lefektetve, hogy valamely jövedelem ugyanannál az adóalanynál csak egyszer róható meg ho­zadéki adóval s illetve ezt az elvet a jelen esetre alkalmazva, hogy a takarékbetétek kamat jövedelme vagy csak tőkekamatadó alá vagy csak üzletadó alá vonható, de mind a két adó alá nem, tekintve, hogy a takarékbetétek kamata, az 1883: VII. t.-cz. hatálybalépéséig az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §. 9. pontja szerint a tőkekamatadó alól mentes volt s igy addig tehát a társulatok az ily kamatok után épen ugy tartoztak az üzleti adót fizetni, mint bármely más meg nem adózta­tott kamatjövedelmük után, ellenben az 1883: VII. t.-cz. a takarék­betétek kamatait is 10% adó alá vetette, minek folytán ennek a tör­vénynek hatálybalépésétől kezdve, a fentebbiekben ismertetett jog­elvnél fogva beállott az a jogállapot, hogy a takarékbetétek kamatát az üzletadó megállapításánál mint már hozadéki adóval megrovott jövedelmet figyelmen és számításon kívül kell hagyni, tekintve, hogy az 1883: VII. t.-cz. 6. §-a a pénzbetétek elfogadásával foglalkozó pénz­intézeteknél csak a kamatok 70%-át engedi az üzletadó 'kivetésénél a jövedelemből levonatni, a pénzbetétek elfogadásával nem foglal­kozó társulatok adóztatására ki nem terjed, mivel ez a kivételes ren­delkezés az előbbiekben hivatkozott általános jogszabályival szem­ben nem kedvezményt, hanem éppen ellenkezőleg teherrel járó kor­látozást képez, s végű) tekintve, hogy e tényállással szemben az adó­felszólamlási bizottsás panaszolt határozatában felhozott inditó okok annak fentartására kellő alapot nem nyújthattak és pedig annál kevésbbé, mivel a m. kir. közigazgatási bíróságnak egyes összerü esetben hozott határozatai a jogforrások közé nem tartoznak: a jelen ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett. 1875: XXIV. t.-cz. 205. Az iparosok által az iparüzleteik hulladékainak (pél­dául mészárosoknál a bél, paezal és hasonló csekély értékű anya­goknak) és egyéb melléktermékeinek átvételére és közös üzletke­zelés mellett való feldolgozására és értékesítésére alakított szövet­kezet, ha nem az ipartestület által létesíttetett: azon a czimen, hogy tagjai iparüzleteik után külön-külön megadóztatva vannak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alól nem mentesíthető. (8442/1909. P. szám.) Értékpapirforgalmi adó. 206. Ha a közvetlenül lerovandó értékpapír-forgalmi adó a törvényben megállapított idő alatt lerovatott, amiatt, hogy a le­rovást nem az eladó, hanem a vevő teljesítette és hogy az eladó az adásvevést az adóköteles ügyletekről vezetett lajstromába be

Next

/
Oldalképek
Tartalom