Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

282 Kötelmi jog kamatja van és ebből a kereset beadása előtt már a kereseti terheket kétszeresen is megfhaladó 18.971 K 40 fillér vételártőke és az egész hátralékos tőkének % évre előlegesen fizetendő 6% kamatja esedékes volt, amely esedékes vételárrészletből a felperes az összes át nem vállalt kereseti terheket fedezhette és kifizethette és az alperesekkel szemben beszámította, vagy ha ezt tenni nem akarta, az át nem vállalt terhek fedezésére elegendő összeget birói letétbe helyezhette volna s igy ki van zárva az a veszély és károsodás, amely a felperest az alpereseknek a felperes részéről át nem vállalt terhek kifizetésére és kitörlésére vonatkozó szerződési igéret elmulasztásából érhetné. Való ugyan, hogy az alpereseknek a törlés iránt vállalt kötelezettsége korábban, vagyis a megállapított tényállás szerint 1909. márczius 1-én járt le, mint a felperesnek 1909. április 1-én esedékessé vált vételárrészlet és a kamatok fizetése iránti kötelezettsége, de a kereset beadásakor már a felperes fizetési kötelezettsége is beállott volt, következőleg a felperes az alperesek át nem vállalt hitelezői által való megtámadtatása és ezek követelésének a lejárt vételárrészlet terhére való kifizetése által sérelmet nem szenvedett volna. (G. 1910. június 21. 134/910. I. G. sz. a.) A megvett ingatlan tulajdonjogának bekeblezése előtt a vevő az eladótól a tehermentesítést nem követelheti. C. 7784/904. (Gr. XII. 407. 1.) V. ö. még: Kassai T.: G. 45/906. (Gr. XIII. 384. 1.) C. I. G. 86/900. (Gr. VIII. 826. 1. Gl. II. 2. 857. 1.) 422. Ingatlan verője nem állhat el az ügylettől, ha az eladó nem tesz eleget tehermentesítési kötelességének, de a mikor erre Mszólittatik, tehermentesítési kötelességének eleget tenni igyekszik és annak a per folyama alatt meg is felel, tehát a mulasztás nem oly mérvű, hogy a szerződés megszüntetését maga után vonhatná. Besztercééi Tsz.: Nem vitás a felek között, hogy felperes és alperes között 1906. évi augusztus hó 30-án szóbeli adás-vételi szerződés jött létre, amelynek értelmében alperes az .... ingatlanokat a rajta levő épületekkel, őrlő- és fürészmalommal, valamint az ezekhez tartozó összes szolgalmi jogokkal és vizhasználati joggal együtt 17.000 K vételárért eladta felperesnek, aki az ügylet megkötésekor 1000 R foglalót alperesnek s illetve az ennek megbízottjaként eljárt férjének, dr. K. 0.-nak azonnal kifizetett, alperes pedig a vétel tárgyát 1906. évi szeptember hó 1-ón a felperes birtokába és használatába átadta. A szóbeli szerződés létrejöttekor a felek egyúttal abban is megállapodtak, hogy 1906. évi október hó 1-én alperes a szóbeli szerződésnek megfelelő Írásbeli szerződést is kiállítja a felperes részére, amikor aztán felkeres a 16.000 K vételárhátralékot is megfizeti. Az sem vitás a felek közt, hogy a szóbeli szerződés megkötésekor az ingatlanokon lévő jelzálogos terhek törléséről szó nem volt