Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

270 Kötelmi jog Nem terheli tehát kártérítési kötelezettség a munkások valamely egyesülését magában véve azon azon az alapon, hogy az egyesülés a saját tagjai megengedett gazdasági czéljainak elérése végett munkába lépésüket, vagy a szolgálat folytatását attól teszi függővé, hogy más munkás ne alkalmazassék, vagy elbocsáttassék. Azonban jogtalanná válik a munkások egyesülésének fellépése, ha czélja elérésére oly eszközt vagy módot használ, amely a munkaadót az ő szabad akarata érvényesítésében törvénybe ütköző módon gátolja, vagy e nélkül is, ba nem a saját tagjai jogos érdekeinek védelmét czélozza, hanem ily czél fennforgása nélkül okozza más munkás elbocsátását vagy nem alkalmazását. Mert ily fellépésével a munkások szövetsége az egyesülésben rejlő erőt meg nem engedett és a saját jogos czéljai által okadaíolt módon használja fel s igy erkölcseilenesen, tehát a törvény tilalmába is ütközően okoz kárt annak a munkásnak, akinek alkalmazását gátolja. Ezek szerint a jelen eset eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy az elsőrendű alperes, ha a bojkottban része volt is, miként azt felperes állítja, nem felelős utóbbinak káráért, ha az egyesülés jogos czéljai érdekében kívánta felperes elbocsátását, de felelős a kárért, ha az elbocsátás ily jogos czél fennforgása nélkül, vagy a munkaadóra törvénytelen eszközökkel gyakorolt hatás utján érte el. Téved a f elebbezési bíróság, midőn az alperes felelősségét már az okból tekinti kizártnak, mert alapszabályai a bojkottot nem említik. Az alapszalbályok ily intézkedése nélkül is lehetséges, hogy az egyesülés közegei utján a valóságban a bojkottálást gyakorolja. Ily esetben pedig az egyesülés, minthogy a valóságban oly működést fejtett ki, amelynek folytán képviselő közegei hatályosan léphettek fel a bojkott keresztülvitele végett, annak következményeért épp ugy felelős, mintha alapszabályai a bojkottról kifejezetten inézkednének. E szempontból tehát döntő az, 'hogy az alperes szövetség vagy annak szakosztályai és a hozzá tartozó csoportok a be nem lépett vagy kizárt munkások szolgálatba állását, vagy szolgálatban maradását megakadályozzák-e és hogy a szövetség akár közegei közvetlen közreműködésével, akár közvetve befolyását érvényesiti-e abban az irányban, hogy a szakosztály vagy csoport által kimondott bojkottnak foganat szereztessék. Bpesti T. Í910. június 7. G. 43/910. Követelések és tartozások átszállása. ( Terv. 1250—1275. §.) 410. Törvényen alapuló követelésnek az adóstól különböző személy részéről történt kifizetéséhez a törvény jogátruházó hatást nem köt; igy engedményezés nélkül a kötelezettséget teljesítő engedmény kiállítását követelni nem jogosult. (C. 1910. márczius 1. 903/909. v. sz. a. IV. p. t.)