Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

14 A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben rosrészen volt a sor, a többi választóknak szavazása után szavazhatnak, — az 1809. évi XV. t.-ez. 159. §-a pedig akként rendelkezik, hogy miután minden község vagy városrész a megállapított sorrend szerint szavazott és szavaztak, vagy szavazásra felhivattak azok a községek vagy városrészek is, melyek a megállapított sorrendben meg nem jelentek, a választási elnök legalább egy órai és két órán tul nem terjedhető határidőt tüz ki a szavazásra való jelentkezésre. Ez utóbbi rendelkezés, mely szerint a határidő a szavazásra való jelentkezésre tűzetik ki, nyilván feltételezi, hogy a záróra oly választóknak a szavazásra való jelentkezésére vonatkozik, akik az utolsó község leszavazásakor nem voltak jelen, ellenben azokra a választókra nézve, kik községük sorrendjében nem voltak jelen, de a következő községek szavazása közben az utolsó község leszavazásáig már megjelentek, abból a czélból, hogy szavazásra jeienetkezzenek, záróra kitűzésének szüksége fenn nem forog és igy a fentebb idézett két törvényhely egybevetéséből következik, hogy az utóbb emiitett választók a községek leszavazása után közvetlenül, tehát a záróra kitűzése előtt, szavazhatnak, annyival inkább, mert az 1899. évi XV. t.-ez. 159. §-a az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 75. §-a utolsó bekezdésének idézett rendelkezésével szemben nem tartalmaz tilalmat arra nézve, hogy ily választók szavazata a záróra kitűzése előtt elfogadtassék. (1874:XXXIII. t.-cz. 75. §.; 1890 :XV. t.-cz. 159. §. és 38. pont.) C: A kérvényezők kérvényük I. alatti tétele s ezzel egybehangzóan a tárgyaláson előadott nyilatkozatok szerint az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 26. pontjára fektetett érvénytelenségi okot abban találják fenforogni, hogy Baditz Lajos kapuvári közjegyző, választási elnök, mint az első szavazatszedő bizottság elnöke, az 1899. évi XV. t.-cz. 159. §-ának a záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezését megsértette azzal, hogy a zárórát akkor, midőn azt ki kellett volna tűzni, ki nem tűzte, hanem csak egy teljes félórával később. Az első szavazatszedő küldöttségnél vezetett szavazati rovatos ivek szerint ugyanis az utolsó község, mely a Baditz Lajos választási elnök elnöklete alatt működött szavazatszedő küldöttség előtt megjelent, Jóbaháza volt. Ebből a községből 938. folyószám alatt utolsónak leszavazott Konrád Rezső este 10 óra 50 perczkor gr. Gziráky Józsefre. Ekkor lett volna kitűzendő a záróra, ámde a küldöttség! elnök a zárórát csak egy félórával később, az első szavazatszedő küldöttség külön jegyzőkönyve szerint is 11 óra 20 perczkor a szavazati rovatos ivekbe 967. folyószám alatt bevezetett Lampert János csornai szabómester szavazatának leadása után tűzte ki. De az első szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvében a kérvényezők előadása szerint az sincs kitüntetve, hogy ki volt az utolsó szavazó a záróra kitűzésekor s ugyanazon küldöttségi jegyzőkönyvben tévesen van a szavazás eredménye bejegyezve, amennyiben a Rakovszky Istvánra e küldöttség előtt leadott szavazatok számát