Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)
A végrendeletek megtámadása 109 nának állagát végrendeletében esetleg hiányosan jelölte meg és ilyenül a kereseti összeget fel nem emiitette, a felperesek javára annál kevésbbé szolgálhat, mert ők a végrendeletben csak hagyományosként, vagyis a hagyatéknak határozottan megjelölt részére vannak megjelölve, ők tehát az általános végrendeleti örökössel szemben öröklési igényt jogosan nem támaszthatnak. (G. 1910. szept. 6. 2254/910. sz. I. p. t.) V. ö.: C. 3968/910.; C. 9455/904. (Gr. XIII. 453. 1.). 305. Ha a végrendelkezés indokául a házasságon kívüli viszony szolgált is, ez az Örökhagyó rendelkezését érvénytelenné nem teheti, mert ez a körülmény az örökhagyó végrendelkezés! szabadságát nem korlátozhatja és a vonatkozó rendelkezés érvényességét nem befolyásolja. Fehértemplomi tszk.: Felperest keresetével elutasitja. Indokok: Felperesek, mint néh. A. P. végrendeleti örökösei, az 1907. évi augusztus hó 5-én kelt végrendelet érvényességét egyébként elismerve, ennek alperes részére ingatlanok haszonélvezetét rendelő részét kérték érvénytelennek kimondani, mert örökhagyó alperessel ágyasságban élt s alperesnek ezen minőségben telj esitett szolgálatai jutalmazására s igy erkölcstelen indokból hagyta a haszonélvezeti jogot és ingókat. Ennek támogatására hivatkoztak az örökhagyó és alperes között 1900 április 4-én kelt közjegyzői okiratokban foglalt s szolgálati szerződés formájában az ágyassági viszonyt létesitő szerződésre, melyben ugyanazon haszonélvezet biztosíttatott alperes javára. Alperes tagadta a végrendeleti juttatásnak felperesek által vitatott inditó okát és hogy ez az intézkedést érvénytelenné tenné. A jogügylet tartalmi érvényességének megbirálásánál csak a cselekvő által a valóságnak megfelelőleg kinyilvánitott s a czélként megtestesült inditó okok vehetők figyelembe, mert csak ezek képezhetik az emberi észlelet s igy megítélés tárgyát; a cselekvő lelki világában működő, de az észlelhetőség világába ki nem lépő ható okok azonban nem kutathatók, mert még valószinü bizonyossággal sem állapithatók meg. Örökhagyó végrendelete az alperes javára szóló intézkedés inditó okát nem tartalmazza, az ágyasságnak e czélként akarásáról pedig a dolog természete szerint nem lehet szó s ezért ha általában a volt ágyassági viszony indokából történt végrendeleti juttatás megtámadható volna az erkölcstelenség czimén, jelen esetben ez a fenti indokok szerint nem áll s ugyanezen okból irreleváns az is, hogy az 1900 április 4-én kelt szerződés, mely tartalma szerint gazdasszonyi, tehát munkabérszerződés, vájjon már eredetileg az ágyassági viszony létesitését czélozta és ezt csak más formába burkolta, vagy pedig az eredetileg m mik a béri viszonyból később fejlődött ágyasság is, azért ennek vizsgálatába a biróság nem bocsátkozott. Temesvári T.: A törvényszék Ítéletét helybenhagyja.
