Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Hagyomány 139 •intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja. UtcÖrökléssel a kiskorúak kötelesrésze megfelelő egyenérték nélkül gyámhatósági jóváhagyással sem terhelhető. C. 2260/909. sz. (C.r.' XVI. 107. 1.) V. ö. a 4836/97. (Gl. IIí. 403. 1.; Gr. VII. 629. 1.) C. 6446/900. (Gr. VII. (580. 1.) sz. határozataival. 275. Nem tartalmaz utóörökösrendelést a végrendeletben fog­lalt az a kérelem, hogv a kirendelt örökös az ő halála esetére, az apai rokonok javára végrendelkezzék. (C. 1910. ápr. 26. 693/910. sz. a. I. p. t.) 276.1. Azon általános szabály alól, hogy az utóöröklési jogo­sultság rendszerint nem száll át az utóörökösül kijelölt személy leszármazóira, hanem annak az ntéörökösödés megnyiita előtti elhalálozásával az utó-örökléssel korlátozott vagyon e teher alól felszabadni;, kivételt képez az az eset, amidőn a végrendelet tartal­mából megállapítható végrendelkezőnek az az akarata, hogy az utóörokös rendelést nem csupán az utóörökösül megjelölt személyre szorította, hanem azt annak leszármazóira is kívánta kiterjeszteni. Az örökhagyó ilyen szándéka megállapítható abból, hogy a 6 éves korában volt előőrökös magtalan elhalálozása esetére utóörökösül másik két nős és már családdal hiró fiát rendelte ki. II. A köteles­részre jogosult a kötelesrészének megfelelő vagyonértékről a vég­rendeletben szabályozott utóöröklésre való tekintet nélkül szaba­don és joghatályosan végrendelkezkeíik. (Curia 1910. február 16. 5526/909/ sz. a* I. p. t.) Ad. I. V. ö.: G. 4539/907. (Gr. XV. 506. L); ad. II. Utó­örökléssel a kiskornak kötelesrésze megfelelő egyenérték nélkül gyámhatósági jóváhagyással sem terhelhető. C. 2260/909. (Gr. XVI. 167. 1.). Hogy az utóörökösödés a kötelesrészre nem terjed­het ki, lásd G. 7107/98. (Gr. VII. 503. 1.) Hagyomány. (Terv. 1835. §. és 1885—2005. §§.) 277. Az örökös a végrendeletben meghatározott határidőben köteles a hagyományosokat kifizetni akkor is, ha a végrendelet érvénye perrel megtámadtatik. E határidő elmulasztásával kése­delembe esik és a hagyományok után kamatot köteles fizetni, ha­csak a hagyományos a későbben teljesített fizetést fentartás nélkül el nem fogadta. C: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja s az alperest kötelezi, hogy felperesnek 3656 K-t és járulékait megfizessen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom