Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)
Az örököshelyettesités 137 Hasonló G. 2579/901. (Gr. VII. 461. 1.; Gl. III. 293. 1.) — A növedékjog gyakoroltatásához nem .szükséges az, hogy a végrendelet a kinevezett végrendeleti örökösök közt egyenlő arányt állapit meg, sem az, hogy az öröklés a kieső végrendeleti örököstársra még meg nem nyilt. G. 7343/905. sz. 1. p. t. (Gr. XIV. 725. 1.) Lásd még G. 3893/904. (Gr. XII. 267. 1.) Az örököshelyettesités. Utóöröklés. Terv. 1833—1834, §.; 1864—1884. §. 273. I. Közönséges örököshelyettesités esetén, ha az első helyen megnevezett örökös a végrendelkezőt túléli s az örökségbe belép, a helyettesítés hatályát veszti. II. A kiskoru az örökségről, illetve köteles részéről gyámhatósági jóváhagyás mellett sem mondhatván le, az ilyen egyezség a kiskorút — annak megtámadása nélkül sem kötelezte. Közönséges örököshelyettesités esetén, ha az első helyen megnevezett örökös a végrendelkezőt túléli s az örökségbe belép, a helyettesítés hatályát veszti. Ehhez képest a mennyiben a néhai T. A. végrendeletében közönséges helyettesítés foglaltatnék, minthogy az első helyen megnevezett örökös kisk. T. V. atyját túlélte, az örökség reá a maga teljességében megnyílt, az alperes javára szállott közönséges helyettesítés elenyészett és ennélfogva kötelesrészről szó nem lehetvén, T. V.-nek halálával az oldalörökösöiknek arra nyilt volna joguk, hogy a T. A.-ról kisk. T. V.-ra szállott ági vagyont egészben követelhessék. Minthogy azonban felperesek a végrendeletet maguk sem akként értelmezték és megnyugodtak az elsőbiróság ítéletének abban a helyes értelmezésében, hogy T. A. végrendelete hitbizományi helyettesítést foglal magában és hogy ennélfogva a G. polgári szakosztályának 47 sz. döntvénye értelmében az utóörökös rendelés a gyermek köteles részére ki nem terjed, következőleg a reá akként hagyott vagyon a kötelesrész értéke erejéig a gyermek végrendelkezési jogát nem korlátolja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés akadályául nem szolgálhat és iminthogy a C.-nak 43. p. számú teljes ülési döntvénye azt is kimondja, hogy a törvényes osztályrészre jogosultnak ez a joga, ha annak érvényesítése előtt elhal, átszáll az ő örököseire: helyesen állapította meg az elsőbiróság felpereseknek mint a végrendelet nélkül elhalt kisk. T. V. oldalági örököseinek kereseti jogosultságát. Nem vehető figyelembe alperesnek arra alapított védekezése, hogy miután a néhai T. A. végrendeletét kisk. örököse gyámhatósági jóváhagyással is megerősített egyezséggel elfogadta, alperesnek a végrendeletben szabályozott utóörökösödési joga az egész vagyonra feltétlenné vált, nem pedig azért, mert az említett egyezség amellett, hogy az abban résztvevő alperes s az általa képviselt kis gyermeke között nyilvánvaló érdekellentét forgott fenn, alapján véve érvény-