Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Özvegyi öröklés 127 Ezen értékből törvényes osztályrész kiszámításánál levonásba vette, stb. stb. Nem vette számításba az elsőrendű alperes által az örökhagyó 16 évi tartása czimén felszámított 3200 K-t s az örökhagyó özvegye H. A. részére a B) alatti szerződésben kötelezett szolgáltatásoknak 4764 K értékét sem, mert ugy az örökhagyó tartása, mint az Özvegye részére kötelezett szolgáltatások az átruházott vagyon állagának megsértése nélkül, ennek jövedelméből fedezhető volt, illetve fedezhetők s így oly terheknek, melyek a törvényes osztályrész megállapítására befolyással bírnának, nem tekinthetők. Egy-egy ágnak törvényes osztályrésze ekként 789 K, vagyis felperesek törvényes osztályrésze együtt 2368 K stb. stb. Pécsi T.: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az ajándékozási szerződéshez özv. A. J.-né H. A. is hozzájárulván, s az abban javára biztosított kikötményt elfogadván, a hozzájáruló nyilatkozatával az őt megillető özvegyi jogáról elsőrendű alperes javára lemondott, elsőrendű alperes tehát az általa az özvegy részére kiszolgáltatott és kiszolgáltatandó kikötmény értéke tekintetében már a szerződés szerint kielégítést nyert, s igy az özvegy javára biztosított kikötmény egyenértékét felperesek terhére többé számításba nem hozhatja. C: A másodbiróság Ítéletét az elsőbiróság ítéletében felhozott megfelelő indokoknál fogva helybenhagyja. (G. 1910. márczius 21. 508/910. sz. I. p. t.) Az a jogszabály, hogy az özvegyi jog a kötelesrészt rendszerint nem terhelheti, csak az esetben nyer alkalmazást, ha a hagyatéki vagyonnak a kötelesrészen felüli jövedelme az özvegy tisztességes ellátására elegendő. C. 5473/908. I. p. t. (Gr. XVI. 156. 1.) 261. A földmüvesosztályhoz tartozó örökhagyó második feleségének özvegyi joga, ha az előző házasságból gyermekek maradtak, az 1840:VIII. t.-cz. 18. §-a alapján bírálandó el. (C. 1910. jim. 1. 1830/910. P. sz. a. I. p. t.) 262. I. Az özvegyi jog korlátozása nem személyes joga a lemenőknek és igy a jogot azok jogutóda is gyakorolhatja. — II. A városi polgárok özvegyeire az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a nem alkalmazható. Ha tehát a lemenő örökösök a felhívott törvényhely alapján egy gyermekrészre kérik is korlátozni az Özvegyi haszonélvezetet, akkor is azt kell vizsgálni, vájjon az özvegy kezében levő vagyon meghaladja-e az özvegyi tartás köteles mértékét. Egri Tsz.: A végrendelet nélkül elhalt K. F. első nejétől, néh. B. O.-tól az itteni másod-nyolczadrendü alperesek, a második nejétől, a törvényesen elválva élő M. 1.-tól, K. O. férj. L. A.-né és K A. férj I. A.-né származtak s a második házasságból származott