Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Btk. 232., 233., 258. ft. 67 rendelkezését sértette, egyedül a súlyosabb büntetést és büntetési nemet megállapító erőszakos nemi közösülés bűntettének szabványait alkalmazta és a testi sértésnek csak súlyosító hatályt tulajdonított. Másrészről téves a közvédőnek a minősítésre vonatkozó véleménye, mert a nemi szerveknek érzéki kéj kielégítése czéljából való egyesítése ha erőszakkal, vagy mint jelen esetben a nőszemélynek az akaratnyilvánításra tehetetlen állapotának felhasználásával lett foganatosítva, nem a szemérem elleni erőszaknak, hanem az erőszakos nemi közösülés bűntettének tényálladékát valósítja meg. (1904 szeptember 22. 7831. sz.) Btk. 233. §. Szemérem elleni erőszak. 118. Vádlott egy ház kapujába befordulva az apjára ott várakozott N.-hoz közeledett az alatt az ürügy alatt, hogy bogár van a szoknyáján, a leányt balkarjával hirtelen átfogván és a fal felé, setétebb helyre húzván, ott jobb kezével a leány szoknyáit a szeméremtest magasságáig felemelte s a leány ezombjait és a szeméremtestét — a leány részéről, erejéhez képest kifejtett védekezés daczára és ellenállásának túlnyomó erővel legyőzése mellett — érintette. C.: A kir. tábla a Btk. megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen, midőn a vádbeli tettben s különösen figyelemmel arra a tényre, hogy a sértett fél a vádlottal szemben komoly ellentállást fejlett ki s vádlott túlnyomó testi erővel győzte le az ellenállást, á Btk. 233. §-ában meghatározott bűntett alkatelemét képező erőszakot felismerte, s minthogy a női ezombok és szeméremtest fogdosása, vagy akár csak érintése a nemi gerjedelem felébresztésére s illetve kielégítésére alkalmas cselekedet, az sem szenvedhet kétséget, hogy az idézett §-ban emiitett fajtalanság elkövetése is a vádlott cselekményében fenforog, minélfogva a vádbeli cselekmény a Btk. 233. §-ában meghatározott bűntett összes ismérveit kimeríti, nem pedig a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségét, vagy a Btk. 249. §-át sértő szemérem elleni vétséget képezi. (1905 márczius 14. 2396. sz.) Btk. 258. §. Ügyvédről annak állítása, hogy a kezére jutott pénzt jogtalanul visszatartja rágalmazás. 119. C.: Ügyvéddel szemben tett oly állítás, hogy az ügyből kifolyólag kezéhez jutott pénzt ,,minden igaz alap nélkül" visszatartja, hogy továbbá ő is okozója annak, hogy az árverésen befolyt összeg ,,eddig még fel nem derített módon" elvonatik a jogosultaktól, oly tények, melyek valóságuk esetén a büntető vagy fegyelmi eljárásra szolgálhatnak okul. (1905 február 23. 1624/1905. sz. a.) Pénztárnokról tett oly állítás, melyből pénztári hiányra lehet következtetést vonni, rágalmazás. A szándék ez esetben.