Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Az illetéki díjjegyzék. kolásából kitetszőleg e törvényszakasznak a czélja nem a szegénységi bizonyítvány alapján perlekedők illetékmentességének megszorítása, hanem ellenkezőleg, ennek a közigazgatási intézkedés tárgyát képező ügyekben benyújtott kérvényekre és mellékleteire is kiterjesztése képezte, nemkülönben mert az 1881 : XXVI. t.-cz. 29. §-ából kitetszik, hogy a most idézett t.-cz. az előbbi bélyeg- és illetékszabályókat, a mennyiben nem módosította, fentartani kívánta. (15.512/905. P. sz.) 92. tétel. 34. Váltóbiztositéki töke erejéig bekebelezett zálogjog kikebeleztetése iránt adott törlési engedély nem II. fokozat szerinti, hanem 1 kor. állandó bélyegilleték kötelezettsége alá esik. Tekintve, hogy az illetéki díjjegyzék 92. tétele szerint az összeghez II. fokozat szerinti illetéknek olyan törlési nyilatkozatoknál van helye, a melyekkel valamely tartozási követelésre szerzett zálogjog szüntettetik meg; már pedig a váltóhitel biztosítására adott jelzálog, magában véve a jogot nyerő félnek javára, a jogot adó ellenében tartozást még meg nem állapit, valamint tekintve, hogy bizonyítási eljárás során bekivánt telekkönyvi iratok között levő s a leletnek tárgyát képező törlési engedély tényleg váltóbiztositéki tőke és óvadék erejéig bekebelezett zálogjog törlésének megengedését tartalmazza és pedig a nélkül, hogy abban egyszersmind a fennállott tartozás kifizetését elismerő nyugta foglaltatnék: ez a törlési engedély nem II. fokozat szerinti, hanem a tényleg leróva levő 1 korona állandó bélyegilleték kötelezettsége alá esik. (16,452/905. P. sz.) 35. Birói végrehajtóhoz a végrehajtató részéről az ingatlanra elrendelt árverés beszüntetése végett intézett írásbeli megkeresés bélyegmentes. (Kb. 2266/905. P. sz.) 36. Ingatlan átruházása után járó illeték ex-lexben is bekebelezhető. A közigazgatási bíróság sok izben kifejtette, hogy a költségvetésen kívüli állapot nem akadályozza az államkincstári törvénynél fogva megillető jogilletékek kiszabására és e jogilleték ősszegének megállapítására, hanem csak azt eredményezi, hogy az illeiékkötelezett fél a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt nem kényszeríthető az őt terhelő illeték megfizetésére. Ezeknél fogva panaszos nem szenvedett jogsérelmet azáltal, hogy a részéről megkötött adásvételi jogügylet után járó törvényes illeték ellen ' ! en ki^zabatoit. De nem szenvedett jogsérelmet panaszos által sem. hogy a kiszabott illeték ereiéig az általa megvett ingatlanokra a zálogiog bejegyzését kieszközölték s így jelzálogilag biztosították, mert jogszabályaink értelmében a még le nem járt illetékek is biztosithatók, jelen esetben pedig a jelzálogi biztosítás annál is inkább helyi foghat, mert az 1881: XXXIV. t.-cz. 39. §-a értelmeién az ingatlan vagyon átruházása után járó illeték a vagyonát-