Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

220 Bp. 437- & még a 384., 385. §§-okban meghatározott valamennyi semmiségi ok alapján van helye semmiségi panasznak és tekintve, hogy — azon esetek kivételével, midőn a semmiségi panasz egészen visszautasítandó — a 387. §. 1. bekezdése és a 430. §. 3. bekezdéséhez képest a felülvizsgálatnak nemcsak a semmiségi panaszszal megtámadott intézkedésekre, hanem arra is ki kell terjednie, vájjon nem forog-e fenn a Bp. 384., 385. §§-ai szerint hivatalból figyelembe veendő sem. okok valamelyike: a jelen esetben figyelemmel a Bp. 385. §-ának I. a) és b) pontjaira és e §. végpontjára, lényegesnek mutatkozik annak megállapítása, hogy melyek azok a bizonyítási eljárás szerinti ténybeli körülmények, melyek a jogi megállapításnak arra nézve, hogy tettüket a vádlottak előre megfontolt szándékból követték-e el vagy nem? tehát a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság alkotó elemének fenn- vagy fenn nem forgása esetében alapul veendők. Ámde a jelen esetben az esküdtbíróság által feltett főkérdésben P. Á. vádlottra vonatkozólag az előre megfontolt szándékra valló semmiféle ténykörülmény meg nem jelöltetett; nevezetesen, hogy a szándék mikor és hogyan keletkezett, esetleg az állítólagosán használt fegyver miként szerzésének módjában; avagy a gyilkossági szándéknak megfelelő löveg alkalmazásában vagy másnemű más előkészítési tényben nyilvánult-e az? P. P.-ra nézve nemcsak hogy semmi oly ténykörülmény fel nem hozatott a főkérdésben s ennélfogva az esküdtek által sem fogadtatott el valónak, melyből az előre megfontolt szándékra mint a vádbeli tett jogi elemére következtethettek, de még arra sem terjed ki a főkérdés, hogy ő is előre megfontolt szándékkal müködött-e közre s mégis a gyilkosság bűntettében mondatott ki részesnek a vádlott is. Ezeknél fogva az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése mellett uj eljárásra volt utasítandó. (1906. márczius 28. 3236. sz.) = E két határozat megfelel annak az iránynak, amelyet Vargha Ferencz koronaügyészi helyettes a „Kérdések szerkesztése" czim alatt közzé tett értekezésében kifejtett. E szerint az esküdtekhez intézett főkérdésbe a jogi megállapításnak alapul szolgáló ténykörülmények is fölveendők, mert ha ez nem történik meg: a C. nincs abban a helyzetben, hogy az esk.-bíróság ítéletét az anyagi Btk. szempontjából felülvizsgálhassa. = Az ellenkező elvi határozatot lásd a Bp. 358. §. és 427. §. 4. pontnál. 474. C: A járásbíróság V. A.-t lopás vétségében mondta ki bűnösnek a nélkül azonban, hogy ítéletében a lopás egyik alkotó elemét képező elvétel tényét és módját megállapította volna, csak annyit mondván: be van bizonyítva, hogy 2 drb.-ot az egyházközség czimére érkezett fából eltulajdonított."