Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 387. §. 1. p., 387. §. 1. és 3. p. 199 387. §-ának első bekezdése) az elsőfokú bíróság ítéletének B. J.-né vádlott büntetéséről rendelkező része tehát felebbezés hiányában nem volt megváltoztatható. (905 jan. 18. 492.) 428. C.: Vádlott a törvényszék ítéletében megnyugodván, ennek az ítéletnek a bűnösségre vonatkozó része már jogerőre emelkedett. Minthogy pedig a tábla által eszközölt felülvizsgálat a Bp. 387. §-a szerint csak az ítéletnek felebbezéssel megtámadott intézkedésére jelenleg csak a vádbeli cselekmény minősítésére és ebből kifolyólag a büntetésre szorítkozhatott és így az ítéletnek a bűnösségre vonatkozó része ellen semmiségi panasz többé nem érvényesíthető, ennélfogva a vádlott és védője semmiségi panaszának a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára vonatkozó része mint a törvényben kizárt a Bp. 434. §-ának 3. bekezdése alapján visszautasítandó volt. (906 január 23. 754.) 429. C.: Minthogy a törvényszék a járásbíróságnak ítéletét a nélkül, hogy a vádlott terhére felebbezés használtatott volna, a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján a vád alapjául szolgáló tett minősítésére nézve megsemmisítette és azt a jb. által megállapított 421 §. helyett a Btk. 368. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétsékének minősítette és a vádlottat abban a vétségben mondotta ki bűnösnek, a mi ennek a szakasznak büntetési tétele szerint hat hónapi terjedhető fogházzal, valamint 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető; minthogy tehát a törvényszék a vádlottnak cselekményét az elsőfokú ítéletben megállapítottnál súlyosabb büntetési tétel alá eső vétségnek minősítette és ez a vádlott sérelmére szolgált, a mennyiben a sérelem kérdésének a megbirálásánál nem a kiszabott büntetés mértéke (ajb fogházat, a tsz. pénzbüntetést állapított meg), hanem maga az alapul vett büntetési tétel az irányadó; s minthogy e szerint a törvényszék hatáskörét a vádlottnak sérelmével túllépte s igy a Bp. 384. §-ának 4. pontjában meghatározott semmiségi ok forog fenn, a mely ezen szakasznak utolsó bekezdése szerint mindig hivatalból veendő figyelembe: ennélfogva a törvényszék másodfokú ítéletét megsemmisíteni s a törvényszéket uj ítélet hozatalára kellett utasítani. '1906 május 22-én, 5358. sz.) Bp. 387. §. 1. és 3. p. 430. A békéscsabai jbiróság azt állapította meg, hogy M. vádlott, L. sértett testét szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy az okozott sértés 8 napon tul, de 20 napon alul tartó idő alatt gyógyult s ennek folytán a nevezett vádlottat a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétsége miatt ítélte el.