Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

T24 Btk. 400. §. 2. p. Ingatlan másodszori eladása az első vevő fölléceles beleegyezésével. Fölmentés. 311. Z.-né eladta ingatlanát V.-nénak; de utóbb közölte vele, h. rokonának, R.-nénak akarja ezt eladni, s midőn ennekfolytán V.-né elállott a vételtől, ha költségeit megtérítik : Z.-né ugyanazt az ingatgatlant eladta R.-nénak s ennek nevére át is irattá, V.-né költségeit azonban nem téritette meg. C.: Minthogy nincs elfogadva oly tény, melyből arra lehelne következtetni, hogy V.-nénak az első szerződés megkötése körül valóban volt valami költsége, ellenkezőleg: abból a világosan elfogadott tényből, hogy kár nem merült fel, azt kell következtetni, hogy olyan költség nem is létezett; minthogy továbbá vádlottak alacsony müveltségüek, ha tehát netán merült is fel költség: a vádlottak műveltségi fokán levő emberek előtt az a mindenesetre vitás jogkérdés állott: vájjon a Z.-né és V.-né közt létrejött szerződés megszünt-e, vagy nem szűnt meg, mig Z.-né a költségei megtérítése által eleget nem tett annak a feltételnek, mely alatt V.-né a vételtől ellállott, s minthogy V.-nétől a 144 korona vételárt sem kapta meg, továbbá abból a körülményből, hogy V.-né részéről nem volt időhöz kötve a költségei megtérítése iránt előhozott feltétel teljesítése, azt kell következtetni, hogy Z.-né a V.-néval kötött szerződést megszűntnek tartotta. E szerint minden feltétel hiányzik arra, hogy a vád alapjául szolgáló tett a büntető törvénynek bármely rendelkezése (Btk. 400. §.) szerint bűncselekmény tény álladókat megállapítsa. (1905. febr 16. 1410. szám.) Az árverési jegyzőkönyv nem tartozik a 400. §-ban emiitett közokiratok közé. 312. C.: A 400. §-ban meghatározott közokirathamisitás tényálladéka a nyilvánkönyveken kívül más közokiratokra vonatkozóan csak az által létesül, ha a valótlan tények, körülmények v. nyilatkozatok magába ama közokiratba vezettetnek, amely azok megtörténtét bizonyítja. Ámde a birói végrh.-ról felvett jegyzőkönyv nem oly közokirat, mely a végrehajtás alapjául szolgált követelés valódiságát bizonyítja, mert ez csupán annak igazolására szolgál, hogy az elrendelt birói végrehajtás foganatosítása mi módon vitetett keresztül; .1 foglalás utján nyert zálogjog pedig nem tény s ezzel egyenlő tekintet alá eső valamely körülmény, még kevésbbé nyilatkozat, hanem az 1881 : LX. t.-cz. 47. §-anak rendelkezéséből folyó jog. (1905. jun. 8. 5640.) 400. §. 2. p. Hamis váltóra kölcsön kieszközlése s e kölcsönnek más egyén ingatlanára, az azon lévő terhelési tilalomnak hamis törlési nyilatkozat alapján való kitöröltetése mellett, zálogjogi bekebeleztetése. Két közokirathamisitás és egy magánokirat hamisítás anyagi halmazata. 313. A Bpest pesti részének 5001. sz. betétben az ifj. D. F.-né nevén álló ingatlanon H. I. javára terhelési és elidegenítési tilalom