Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

120 Btk. 386. §. házta oly időben, mikor ellene egyik hitelezője javára már marasztaló ítélet hozatott és biztosítási végrehajtás rendeltetett el. Marosvásárhel y i T.: E cselekmény a Btk. 386. §. tényálladékét megállapítja. Teljesen közömbös a különben bizonyítottnak elfogadható azon tény, hogy vádlott az eladásból nyert pénzt legnagyobb részben más hitelezőinek a kielégítésére fordította, mert tény az, hogy vádlott ama hitelezője elől, kinek biztosítási végrehajtási joga már megnyílt, s ki e jogát már igénybe is vette, a biztosítási, végrehajtási és illetve annak idején kielégítésre is szolgáló alapot elvonta. Úgyszintén teljesen közömbös az is, hogy vádlott jogtalan vagyoni haszonra irányuló czélzattal vagy a nélkül cselekedett, és hogy a károsítás tényleg bekövetkezett-e vagy nem, miután a vádbeli cselekmény súlypontja a csupán a megkárositási szándékból elkövetett végrehajtási alapnak sértett előli elvonásán fekszik. Nyilvánvaló tehát, hogy vádlott a Btk. 386. §-ában irt büntettet valósággal elkövette. Ámde bűntett a Btk. 390. §-a értelmében csakis a sértett indítványára, tehát magáninditványra üldözhető. Tény az, hogy sértett a megkísérelt ingósági biztosítási végrehajtás sikertelenségéről a képviselője kezéhez 1902. július 30-án kézbesített végzés által, az ingatlanra vonatkozó biztosítási végrehajtás sikertelenségéről pedig a képviselője kezéhez 1903. május 23-án kézbesített tlkvi megtagadó végzés által oly időben értesült, mely értesülés napjától, az 1903. ápril 29-én iktatott bűnvádi feljelentés beadása napjáig, az előirt 3 hónapnál több idő telt el. E tekintetben teljesen közömbös az, hogy sértettnek, illetve képviselőjének a Curia felülvizsgálati bíróságnak a vádlott felülvizsgálati kérését elutasító végzése csakis 1903. márczius 9-én lett kézbesítve, és így arról, hogy valósággal károsodva van, csak azon a napon értesült, mert a vádbeli bűntett tényálladékához nem tartozván a kár valóságos bekövetkezése, a felülvizsgálatot elutasító végzésnek és illetve kézbesítésének, a végrehajtási alapnak megtörtént elvonására vonatkozó tudomással összefüggésben nem áll, arra befolyása nincsen és nem is lehet. Fenforgó esetben tehát sértett magáninditványa'elkésett. (1904. jul. 5. 1173.) C.: A semmiségi panaszok elutasitandók voltak. (1905. febr. 22. 1575. szám.) A 386. §. tényálladéka ki van zárva, ha a cselekmény folytán a hitelező nem károsodhatik. 304. A védelem azt a sérelmet panaszolja, h. a vád alapjául szolgáló tettben a Btk. 386. §-ába ütköző csalás tényálladéka megállapittatott a nélkül, hogy abban károsításra irányzott szándék foglaltatnék és abból a sértettre, miután az ingatlan tul volt terhelve, kár háramolhatott volna. C: Minthogy az ítéletekben nem foglaltatik annak megállapítása, vájjon a panaszolt elidegenítéskor az ennek tárgyát képező ingatlan a telekkönyvi kivonat B) 3. alatt kitüntetett vételárnál többet ért vagy sem? a C) 1. alatti tehertétel fennállott-e és minő mérvben? ehhez képest nem tudható, hogy a sértett javára már folyamat-