Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

2 Választói jogosultság. 1874t^czX1U' m^r PecKs a tanároknak — miként azt maga felszólaló is felhozza — 9. §. az 1874: XXXIII. tcz. 9. §-a, nem ugy mint az ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek és gazdáknak az oklevél .bírásától, hanem a rendszerű alkalmaztatástól feltételezetten adja meg a jövedelműkre való tekintet nélkül a választói jogot; és ennélfogva a felszólalónak ama fejtegetése, mely az 1874. évi törv. keletkeztekor fennállott, melyben a tanárok jö­vedelmükre való tekintet nélkül választói joggal ruháztattak fel, holott akkor a tanári jelleg elnyeréséhez képesítő oklevél nem is kiyántatott, hanem a törvény értelmében való tényleges .alkalmaztatás elégségesnek tekintetett,, a középiskolai tanárnak képesítéséről szóló 1883 : XXX. tcz. IV. fejezetében foglalt rendelkezések folytán lényegesen megváltozott úgyannyira, hogy a felszólaló fejtegetései szerint eme megváltozott hely­zetben az okleveles tanárok választói jogának megadása a tényleges alkalmaztatás feltételéhez épp oly kevésbbé köthető, mint az ügyvédek, mérnökök, gyógyszerészek vagy okleveles gazdáknál: e felszólalás kere­tében nem vehető figyelembe, hanem e felszólalás az érvényben fenn­álló idevonatkozó XXXIII. tcz. 9. §. rendelkezése értelmében volt el­bírálandó. (1904. okt. 21. 71. szám.) = Hasonló határozat: 1880. nov. 20. 291. sz. Az ügyvédség gyakorlatától elmozdított ügyvéd választói jogosultsága. 3. Szegedi kiözp. vlál.: Minthogy .felszólaló a Curiának 1898. évi 636. sz. ítéletével jóváhagyott 718/898. sz. szegedi ügyvédi kamarai ítélettel az ügyvédség gyakorlásától elmozdittatott. .azt ped'ig1, hogy adó­fizetés alapján bírna választói jogosultsággal, mivel sem igazolta: ennél­fogva aziránti felszólalása, hogy ügyvédi oklevele alapján országgyű­lési képviselőválasztásra 1905. évben jogosultsággal birók névjegyzékébe felvétessék, teljesíthetőnek nem találtatott. (32/904.) C.: A központi választmány határozata hh. indokainál fogva, annyi­val inkább, mert felszólaló az ügyvédi rendtartás 70. §-ának 4. pontja alapján az ügyvédségtől s nemcsak annak gyakorlatától mozdittatván el, ezáltal ugyanazon törvény 34. §-ának rendelkezése szerint ügyvédi minősége megszűnt. (1904. okt. 28. 36. sz.) Más választókerületbe való felvételt csak maga a választó kérheti, de nem felszólaló harmadik egyén. A Curiához felebbe­zéssel csak az élhet, kinek felszólalása vagy észrevétele felett a központi választmány határozott. 33., 50. §§. 4. C.: K. Gy.-ra nézve a központi választmány határozatát kellett helybenhagyni, mivel a központi választmány hivatalos jelentése szerint a bpesti V. választó kerületi választók névjegyzékéibe fel van véve, mint hogy pedig az 1874. évi XXXIII. tcz. 38. §. szerint íelebbező csak maga kérhette volna más választókerületbe való áthelyezését, azt nevé­ben a felszólaló nem $ikeresitheti. H. F. és N. J. érdekében használt

Next

/
Oldalképek
Tartalom