Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

72 Btk. 248., 251. és 254. §! 247. §. esetben a tíanitó kezdeményezése folytán, a tanítvány beleegyezésével, t. i. a fajtalankodáshoz való hozzájárulásával történik; mert továbbá kétségtelen az is, hölgy a Btk. 247. '§-ának 2. bekezdése szerint büntetendő csábítást a gyám, gondnok, tanító a fölügyeletére, illetőleg tanítására bízott személyen önmaga is elkövetheti. (1903. okt. 21. 8554.) Szeméremsértö képek nem nyilvános terjesztése is büntetendő. 248. §. 204. Védő szerint a terjesztés csak akkor vonható a Btk. 248. §-a alá, ha nyilvános helyen történt, már pedig vádlott a szeméremsértő képeket nem nyilvánosan terjesztette. C: Minthogy a Btk. 248. §-a a terjesztés fogalmát nem köti a nyilvános helyihez! s ez irányban különösen a második bekezdés, mely a terjesztést a nyilvános helyen való kiállítás előtt emliti, minden kétséget kizár: ezért a védő semmiségi panasza, mint alaptalan, elutasítandó volt. (1903. szept. 29. 7979.) A rabbi által felbontott házasság a kettős házasság szempontjából fennállónak tekintendő. 251, §. 205. Vádlottak egyikük első házasságának jogi fenállása idejében a zsidó szei tartás szerint egymással házasságra léptek. C: Tekintve, hogyí vádlottak tudják, hogy a M. I. és K. F. között törvényesen kötött házasság az illetékes bíróság által fel nem bontatott, hanem a nevezett házasfeleket csakis az újpesti rabbi a zsidó rítus szerint választotta el egymástól és tekintve, hogy a tábla ítéletében az első házasság érvényességére nézve a vádlottak tévedésben létére vonatkozóan felhozott! ténykörülmények nem beszámítást kizáró, hanem csak enyhítő okok: ezekhez képest a tábla az által, hogy a törvényszék ítéletét a BP. 385. §-a 1. c) pontja alapján a beszámithatóságot kizáró okból megsemmisítette és vádlottakat felmentette: a büntető törvénynek megfelelő rendelkezéseit tévesen alkalmazta; miért is ítéletét megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. (1904. febr. 3. 996. sz.) A nevelés végett átvett gyermeknek a nevelő anya gyermeke gyanánt történt bejegyeztetése az anyakönyvbe. 254. §. 206. M. Júlia törvénytelen gyermekét K. Mária magához vettfe s a sziületéfei anyakönyvbe mint saját törvénytelen gyermekét jegyeztette be azzal, hogy N. Vilmos az lapaságot elismerte. A gyermek, ki N. Vilmosnál volt elhelyezve, rövid idő múlva meghalt s ekkor a halotti anyakönyvbe, mint K. Mária és N. Vilmos törvényes származású gyermeke jegyeztetett be. A T. vádlottakat fölmentette, mert az ia».iya beleegyezésével és fölnevelés czéljából fogadták családjukba a gyermeket. C: Ezen tényekből kétségtelen, hogy mindkét vádlott tudatosan működött közre, hogy M. J. törvénytelen figyermekének családi állása megváltoztattassák, mert a gyermek családi állásának megváltoztatása, mint a Btk. 254. §-ában meghatározott cselekménynek egyik