Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 92. §. 45 119. C: A vádlott büntetlen előélete s az a körülmény, hogy szabadságvesztésre való elitéltetése rá, mint közhivatalnokra fölöttébb terhes következményekkel járna, oly tekintetek, melyeknél fogva a Btk. 262. §-ában meghatározott szabadságvesztés aránytalanul súlyosnak jelentkezik. Ilyképp a 92. §. esete forog fenn. (1904. nov. 23. 9570) A 92. §. meözése. 120. C: A kir. tábla vádlottak javára egyedül azok büntetlen előéletét fogadta el enyhítő körülményül, ellenben súlyosítóul állapította meg, hogy vádlottal közvetlenül egymásután sértettnek egészségét veszélyeztetve hajtották végre a cselekményt: e szeméremsértő nagyfokú állatiasság kizárja a Btk. 92. §-a alkalmazhatását. (1903. június 8. 5281.) 121. C: N. vádlott 20-ik évét már betöltvén, a fiatal kor nála enyhítőt nem képez, B. C. vádlottnak fiatal kora, a vádlottak büntetlen előélete s beismerése, szemben a terhükre megállapított bűntettnek elkövétési módjával s különösen az orozva támadással, mint súlyosítóval, nem oly nyomatékos enyhítő körülmények, melyeknél fogva a Btk. 92- §. alkalmazásának feltételei fenforognának. (1903. június 18. 5638.) i 122. C: Az enyhítő körülményeknek elfogadott büntetlen előélet és ittas állapot, számuknál és nyomatékuknál íogva nem szolgálhatnak kellő indokai a Btk. 92. §-ának alkalmazására. (903. jul. 7. 6282.) 123. C: Vádlott javára csupán beismerése, ingerült állapota és ittassága állapíttatott meg enyhítő körülményül, ezek pedig nem nagy számúak és figyelemmel a megállapított tényekből merített ama súlyosító körülményre, hogy ez a vádlott a sértett fején számos és életveszélyes sértést ejtett, nem is oly nyomatékosak, hogy vádlottra nézve a cselekményre meghatározott büntetés legkisebb mértéke is tul szigorú volna. (1903. október 15. 8427.) 124. C: Ebben a bűnvádi perben vádlottnak a bűnössége és a B. T. K. 281. §-ának 3. bekezdésében foglalt büntetési tétel alapul vételével a büntetése azon az alapon állapíttatott meg, hogy a vádlott a házastársát zsineggel történt megfojtás által szándékosan megölte, rögtön végre is hajtott föJési szándéka azonban erős felindulásban keletkezett, melyet féltékenykedése és az okozott, hogy neje őt végképp el akarta hagyni s mikor nejét maradásra kérte, ez őt arczul ütötte, miáltal jogtalanul s\ilyosan megsértette. Tekintve, hogy a B. T. 89. §-a szerint a büntetés kiszabásánál a bűnösség fokára befolyással bíró enyhítő körülmények veendők figyelembe, a fent kiemelt tények tnellett nem lehet tehát még külön enyhítő körülménynek is venni vádlott javára az elhalt nő magatartása miatti rossz házasélet szülte lelki állapotot, mert ez (már figyelembe van véva, a B. T. K. 281. §-ának 3. bekezdésében meghatározott büntetési