Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

236 Bp. 385. §. 1. a) p. 385. §. l. a) illetik meg, tehát az az 6 jogos jövedelmét képező kézbesitési dijakat el sem kezelheti, az a tény, amelylyel E. I. P. B. körjegyzőt vádolta, •nem bűncselekmény, tehát az B. I. vádja sem rágalmazás. (1904. jun. 1. 8803. sz.) 652. H. H. vádlott az 1902. akt. 3-án K. A. sértettől egy darab borjut vett 80 koronáért, M. G. sértettől pedig szintén egy borjut 65 koronáért vásárolt s az előbbinek tiz koronát, az utóbbi sértettnek pedig öt koronát adván előpénzül, a megvett borjukat átvéve, azokat elhajttatta s az ealdó sértetteket utasította, hogy a marhaleveleket írassák át az ő, illetve üzlettársa N. M.-né nevére, azonban míg a sértettek a marhalevelek átíratásával voltak elfoglalva, yádlott a vásárból a vételár kifizetése nélkül eltűnt. Ezekből a valóknak elfogadott tényekből a bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy a Ivádlott a birtokába engedett borjukat még a fizetés előtt jogtalanul tulajdonította el s hogy a vádlott cselekményeiben a B. T. K. 355. §-ában meghatározott sikkasztás tényálladéka forog fenn. 0.: Ez a jogi következtetés téves, mert a valóknak elfogadott tények szerint a vádlott a borjukat a sértettektől megvette', megvásárolta, a sértettek az eladott borjukat átadták a vádlottnak s így, habár a vádlott a vásárolt állatok vételárát a sértetteknek egészben nem is fizette ki, minthogy ingó dolgok eladásánál a vevő az eladott ingó dolgok tulajdonjogát az átadással megszerzi, a vevő a neki átés eladott borjuknak tulajdonosává vált s azokkal mint tulajdonával szabadon rendelkezhetett, minélfogva cselekményében sem a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás, sem más büntetendő cselekmény ismérvei fel nem találhatók. (1903. deczember 10. 9909. sz.) helytelen fölmentés miatt az alsófoku ítélet megsemmisítése; 653. V. biztosíték nélkül megielenő lapjában a véderő létszámának emeléséről a miniszterelnök törvényhozási és közigazgatási magatartásáról, a rendőrség és katonai hatóságok magatartásáról, a kormányzat szelleméről szóló czikkeket közölt humoros előadásban. Cl Politikai tárgy körül forog a törvény értelmében minden nyilatkozat, mely az állam törvényhozási vagy közigazgatási ügyeivel 'gyakorlati szempontból foglalkozik; oly czélzat, hogy a nyilatkozat az aktuális törvényhozás vagy közigazgatás menetére közvetlen befolyást gyakoroljon (pártszempontot támogasson vagy támadjon), nem szükíséges. Közömbös a közlemény irodalmi alakja is. A guny, a tréfa, melyek különben a politikai elmélkedésnek általánosan használt módjai, a közlemény politikai minőségét nem zárják ki, de nem fosztja meg •politikai minőségétől a közleményt az sem, ha az előadott tényekhez az iró nem füz megjegyzéseket, birálatot. Valamint a T., ügy a tszl is, mely szerint a humoros, pártállásra tekintettel nem levő czikk nem politikai tartalmú, tévesen alkalmazták tehát a sajtótörvénynek szóban levő 30. és 31. §§-ait, mikor a poli-