Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

224 Bp. 384. §. 9. p. =• § 9- P- pest a XVIII. fejezetnek a felebbviteli főtárgyalásra nézve fentartott rendelkezései szerint 'ugy a jog-, mint a ténykérdésben a felebbezés keretén belül határozni s az elsőfokú bíróság ténymegállapítását felülvizsgálni, nemkülönben a törvényes feltételek fenforgása esetén az eddig még fel nem vett bizonyíték megszerzését elrendelni s a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett az elsőfokú bíróságétól éltérő tényállást megállapítani nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van; továbbá minthogy a közvádló által indítványozott bizonyítási eljárás a vádbeli tett minősitésére, nevezetesen a vádlott fizetésképtelenségének a vádbeli cselekmények elkövetésének időpontjára és a kárositási szándék fenn- vagy fenn nem forgásának megállapítására lényeges befolyással lehet; végre minthogy a kir. ítélőtábla az által, hogy a minősítésre nézve a ténykérdés felülvizsgálatát mellőzve, Ítéletében a csalárd bukásra irányuló vád tárgyát ki nem merítette és hogy e részben a bizonyítás kiegészítését megtagadva, a Vád érdekét megsértette, a B. P. 384. §-a 11. pontjának 2. tételében és a B. P. 384. §-a 9. pontjában megjelölt alaki semmiségi okot képező szabálytalanságot követett el: mindezeknél fogvá ítéletét meg kellett semmisíteni s további eljárást elrendelni. (1903. okt. 21. 88.566.) 624. C: A védő által a felebbviteli főtárgyalá.. folyamán inditvá,nyozott kiegészítésnek a kir. Ítélőtábla általi megtagadása miatt a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján használt semmiségi panasznak helyt adni és a kir. Ítélőtábla ítéletét megsemmisíteni és "aj eljárásra és határozat hozására utasítani kellett, mert a BP. 393. §-ának 1. bekezdése szerint a felek a kir. ítélőtábla előtt tartott főtárgyaláson is jelenthetnek be luj bizonyítékokat, a vádlottnak védője pedig a Ta'uszky és Társa czég üzleti könyveinek beszerzését és szakértőkkel való megvizsgálását az általa megjelölt ténykörülmények felderítése és megállapítása, illetve a -vádlottat terhelőknek elfogadott adatoknak megerőtlenitése és annak bizonyítása czéljából kérte, hogy a 3000 és 2400 koronás váltókát K. Kálmánnak nem ő számitolta le és így az 1650 koronát nem ő adta azon váltók egyenértéke gyanánt, hanem azokat egész összegükben ő Tauszkynak számítolván le, a 9000 és 6000 kornáos váltók leszámítolásánál azokat a váltókat jogosan számította be teljes összegben az azokért szolgáltatott egyenértékbe, ugy azt is, hogy az ingókat megfelelő értékben adta az összesen 4800 koronát tevő összegben. A védő tehát lényeges tényköorülményekre nézve indítványozta a kiegészítést, mert kétségtelenül lényeges befolyással bír az az ítélet 'hozásánál, hogy a 3000 és 2400 koronás váltók a 9000 és 6000 koronás váltók ellenértékének megállapításával az egész 5400 korona értékben vagy csak a sértett által állított 1650 korona értékben vétetnek számításba, továbbá az adott ingók értékének megállapítása tekintetéből szintén lényeges ténykörülmények azok is, hogy az ingók