Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Bp. 384. §. 9. p. 221 610. igaz ugyan, hogy Pisák János tanúnak az a vallomása, mely szerint 384. §. 9. p ö a baltát v. kezéből kivette, a többi tanuk vallomásaival és v. előadásával ellentétben áll, ez a körülmény azonban tanú megesketésének elrendelését, mely v. érdekeinek sérelmével nem járt, nem akadályozhatta s annál kevésbbé szolgálhat alapul a semmiségi ok érvényesítésére, mert tanúnak a személy körüli tévedése az eset körülményeinél fogva érthető és valószínű (903. decz. 16. 10149.); 611- az a körülmény, hogy sértett karsebét elölről vagy hátulról intézett lövés idézte elő, az ügy eldöntésére lényeges befolyással nincs, arra nézve pedig, 'hogy v. a tett elkövetésekor elmebajban szenvedett volna, az eljárás folyamán semmiféle adat sem merült fel (903. decz. 22. 10358.); 612< habár a B. P. 376. §-ának első bekezdése szerint az esküdtbirósági tárgyalás csak addig szakitható félbe, amig az esküdtek tanácskozás végett vissza nem vonultak, de minthogy a vádlottnak az 1903. november 9-én tartott főtárgyalásnál volt védője a főtárgyalásról eltávozott s igy éppen a vádlott érdekében vált uj védő rendelése szükségessé, ennélfogva az által, hogy a főtárgyalást a bíróság uj védő választása vagy kinevezése idejéig félbeszakítani kénytelen volt, az esküdtbíróság nem követett el a B. P. 384. §-ának 9. pontjába ütköző szabálytalanságot, sőt a B. P. 302. §-ának 4. bekezdése rendelkezésének megfelelőleg járt el "(1904. február 10. 1212.); 613. egyfelől a bizonyító eljárás befejezése után kinevezett uj védő az esküdtbirósági főtárgyaláson kijelentette, hogy az ügyet teljesen ismeri s iigV annak ujabban leendő tárgyalására semmi ok se forgott fön, — másfelől az, hogy a tárgyalás az ujabban kinevezett védő közbejöttével folytattatni rendeltetett: vádlott sérelmére nem szolgált s igy a védelem szempontjából a törvény .rendelkezései nem serttettek meg (904. febr. 10. 1212.) 614. az iratokból az tűnik ki, hogy a kir. ügyész nyilatkozatába csak leírási hibából került az «elejtem» !s,zó a «fentartom» szó helyett; minthogy pedig a vádlónak ilynemű véletlen hibája a vádlottra nézve jogok forrása nem lehet; s [minthogy az iráshiba az ügyészség1 kiadmányában a dolog természeténél fogva épugy kijavítható, mint a B. P, 443. §-a szerint a bíróság kiadványában vagy amint megengedhető a tárgyaláson ejtett szóhiba kiigazítása; minthogy végre a kiigazítás még az előkészítő eljárásban tényleg megtörtént: a védő indítványának (hogy t. i. az eljárás megszüntettessék) elutasítása nem sérti a törvény elveit és a védelem jogos érdekeit (904. máj. 25. 4815); 615. az amiatt bejelentett semmiségi panasz, hogy a főtárgyalási elnök nem engedte meg, hogy a védő az ügyésznek általa hivatkozott tanú kihallgatását ellenző indítványára megjegyzést tehessen: alaptalan, — mivel a közbevetett, indítványok tekintetében többszörös szóváltásnak nincs helye, a védelmet az utolsó szó nem illeti meg s ily esetben formaszerü perbeszédek nem tarthatók; annál kevésbbé lehet helye annak, hogy egyik fél a másik előterjesztését közbeszólásokkal zavarja s minthogy az elnöknek ez irányban a 296—299. §. adta jogánál fogva tett intézkedése a védelem érdekét nem sérti (904. máj. 26. 4871.); 616. a 221. s 222. §-nak, továbbá a 311. §. 2. bek.-nek összefoglalt, áll. egybevetett értelme szerint s egyébként is, a tanuk meg vagy meg nem esketése a bizonyítékok szabad mérlegelésénél fogva, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét nem sérti. (1904. okt. 25. 8691.);