Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 421—425. §§. 151 ván, a tényleges birtokállapot nem változott és vádlott a birtok felett 421- §• rendelkezni jogosítva maradt s főmagánvádló csakis a közös birtok kezelésére nézve követelhet elszámolást s a kezelésre nézve vonhatja vádlottat felelősségre. Ily körülmények között tehát csakis magánjogi viszony forogván fenn, büntetőjogi beszámítás alá eső cselekmény megállapítható nem volt. (1904. febr. 9. 1159.) 450. Vádlottak megvettek egy ingatlant, amelyre az eladó hitelezőjének követelése már zálogjogilag bekebelezve volt. Mielőtt az ingatlant nevükre Íratták, annak haszonélvezete a hitelező javára zár alá vétetett. Vádlottak ennek daczára a földet fölszántották és bevetették. C: Vádlottak az ingatlan telekkönyvi tulajdonosai lévén, nem másnak földjét foglalták el, a felszántás és bevetéssel pedig ezt meg nem rongálták s annak termését fel nem használták, minélfogva vádlottak cselekményében a Btk. 421. §-ában meghatározott alkatelemek feltalálhatók nem lévén, vádlottak cselekménye annak tényálladékát meg nem állapítja. A törvényszék által elfogadott tények szerint a földek termése a hitelező javára a zárgondnokot illeti ugyan, azonban a törvényszék vádlottak terhére nem állapított meg oly ténykedést, mely a termés állagának sérelmére szolgálna. A felszántás és részben kukoriczával való bevetés a termés sérelmére szolgálónak nem tekinthető. (1904. okt. 12. 8364.) Bevégzett gyújtogatás, midőn a tűzveszélyt sértett elhárította. Segéd, aki a fölgyujtásnál őrt állott. 451. Vádlott B. J. a sértett fél buza-, szalma- és pelyvakazlába égő 422. § taplócsóvát dugott. A tűzveszély azonban sértett által észrevétetvén: két társa segítségével történt elfojtás folytán elhárittatott. C.: A vádbeli cselekmény a 422. §. 2. p.-ban meghatározott gyújtogatás bűntettének B. J. mint tettes által elkövetett kísérletét képezi, az a tény pedig, hogy a helyszínén jelen volt II. r. v. őrt állt, megállapítja a B. T. K. 69. §-ának 2. pontjában foglalt részességet. (1904. ápr. 27. 3891.) Saját ház közveszélyes felgyújtása. Pénzadás a tettesnek, felbujtás. 452. V. és védője semmiségi panaszt jelentettek be a BP. 385. §-ának 1. a) és c) pontjai alapján, mert vádlott a saját lakóházát gyújtotta íel\ s minthogy mások tulajdona veszélyben nem forgott, e cselekménye nem bűncselekmény. • C: Az a valónak elfogadott tény, hogy F. P. vádlott 10 koronát igért s részben adott Sz. P.-nak azért, hogy az az ő házát felgyújtsa, a felbujtás megállapítását kimerítő tény, az a további tény pedig, hogy a vádlott felgyújtott háza a községben feküdt, még pedig a helyrajz szerint a templom, továbbá magánlakások és épületek közelében, megállapítja a bűncselekmény közveszélyes voltát s így a büntethetőség kizárásának a vádlott által vitatott oka nem forog fenn. (1904. február 23. 1681. sz.)