Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btkd. 414. §. 1., 3. és 4. p. 143 C.: Minthogy részvénytársaság már az 1895. évben fizetésképp 4'4- S telén állapotban volt s ebből folyóan KJ. I. vádlottnak a dolog termé- L és ' szeténél fogva tudnia kellett, hogy a részvénytársaság vagyonának elvonása által a részvénytársaság hitelezőinek vagyonjogi érdekeit megsérti, mely tudat a hitelezők megkárosítására irányuló czélzatot is átfoglalja, minthogy továbbá az üzleti könyveket hamisan vezette és vezettette, mely tény a részvénytársaság vagyoni állapotának elpalástolására, a vagyoni helyzetnek felismerhetetlenné tételére, saját visszaéléseinek leleplezésére s ebből következtetve a hitelezők megkárositásának czélzatára vezetendő vissza; minthogy végre vádlott a részvénytársaság alapszabályainak 30. és 52. §§^ai szerint, mint vezérigazgató az üzletvezetéssel és czégjegyzéssel volt megbízva s ebben a minőségben cselekményeiért mint ezeknek alanya, a Btk. 417. §-a értelmében büntetőjogi felelősséggel tartozik: annálfogva a vagyonelvonás a Btk. 414. §-ának 1. pontjába, a könyvek hamis vezetése pedig ugyané szakasz 4. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettének tényálladékát megállapítja. (1904. decz. 29. 10,724. sz.) e) egyes hitelezők kielégítése a többiek rovására; 431. Vádlott a csőd megnyitása előtt négy nappal, a mikor a zálogjog 3. p. bekebelezésének alapjául s~olgált, 1600 koronáról szóló adóslevél, illetve biztosítéki okirat M. J. javára kiállíttatott, fizetéseit már csak kölcsönzött pénzekből volt kénytelen teljesíteni. C: Ebből a tényállásból a tábla helyesen vonta le azt a következtetést, hogy vádlott akkor már fizetésképtelen állapotban volt. Minthogy e megállapítás szerint vádlott az adóslevél, illetve biztosítéki okirat kiállítása idején már fizetésképtelen volt, miből folyóan a M. J.-nek nyújtott kedvezmény a többi, hitelező megkárosításának czélzatával létesült, ehhez képest tette büntetendő cselekmény (414. §,. 3. p.) tényálladékát kimeríti. (1902. márcz. 3. 1937. sz.) 432. Vádlott férfiruha-üzlet-tulajdonos fizetésképtelenségének tudatában árui egy részét elzálogosította s a kapott összegből 3 hitelezőjét kielégítette. C: Eltekintve attól, hogy a kielégítettek nem is voltak vádlottnak áruhitelezői s igy a részükre teljesített fizetés az üzlet körén belül tettnek nem vehető, már maga az a körülmény, hogy vádlott fizetésképtelenségének tudatában elégítette ki az áruk elzálogosítása utján szerzett pénzzel a 3 hitelezőt, törvényes alapot nyújt annak a következtetésnek levonására, hogy vádlott ez által többi, ki nem elégített hitelezőjét megkárosítani czélozta. (1903. szept. 3. 7383. sz.) 1) egyik hitelező le nem járt követelésének váltóval való biztosítása; e hitelező büntetlensége. 433. Ifj. Sch. E. vagyonbukott 1899. decz. elején lett fizetésképtelen. Fizetésképtelenségét L. czégnek, mely hitelezője volt, 1899. évi decz. 15-én bejelentette s ekkor L. tanácsára az L. czég részére 18.000 kor.-ról szóló