Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 405., 406. és 407. §§. 139 csupán arra használván, hogy ezt az; összeget felvehesse: nem mondható, 405- §• hogy a hamis iratot azért használta, hogy azzal a 104 kor. összeghez való jogának létezését bizonyítsa. Ennélfogva a jogsérelemre irányuló szándék hiányában vádlott cselekménye a Btk. 405. §-ában meghatá­rozott magánokirathamisitás bűncselekményének tényálladékát nem álla­pítja meg. (1904. decz. 6. 9990.) Mást megillető okirat (kötelezvény) eltitkolása. 422. Vádlott a N. Mózes sértett fél tulajdonát képező kötelezvények kö- 406 §. zül a bűnjelként lefoglalt és M. Ignácz adós által aláirt, nyugtának czimzett, 20 koronáról kiállított és tartalmánál fogva kötelezvényt képező okiratot jogta­lanul elrejtette s illetőleg eltitkolta azzal a kárositási czélzattal, hogy a hitelező sértett felet a kérdéses kötelezettség fennállását bizonyító eszköztől megfoszsza. C: Minthogy vádlott ezt a kötelezvényt nem önmagáért, t. i. nem a maga javára való értékesítés végett, tehát nem el tulajdonítási czél­ból, hanem azért vonta el a jogosított sértett félnek rendelkezése alól, hogy ezáltal Utóbbit egy bizonyítási eszköztől jogtalanul megfoszsza: nyilvánvaló, hogy a bíróság1 a büntető törvény megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, midőn a vádbeli tettet a Btk. 406. §-ába üt­köző magánokirathamisitás vétségének minősítette. (1904. dezc. 29. 10.758. szám.) Határ jelhamisitás. 423. Vádlott az atyja és G. S. között mesgyeigazitás iránt folyt polgári 407. §. perben kötött birói egyesség folyományakép, birói utasításra felállított határ­jelzőket (batárkampókat), mint a felek között folyt per befejezésekor a bíróság által alkotott bizonyítási eszközt megsemmisítette és ezt egyoldalúan, vagyis a határjelek felállítása és fennállása körül egyenlő mértékben érdekelt G.-ék tudta és beleegyezése nélkül cselekedte. A megsemmisített határjelek .kö­zött húzott mesgyevonal szerint, a G.-ék birtokába jutott területből 220 négyszögölnyi terület ezek birtokából ismét elvétetett. C: Ez a — nyilván kárositási szándékból elkövetett tett a Btk. 407. §-ába ütköző ha tár jelhamisitás vétségének tényálladékát megálla­pítja, mert a büntető törvényt e szakaszának rendeltetése éppen ily földbirtokra vonatkozó tulajdoni vagy más dologi jog terjedelmének felismerésére szolgáló határjelek védelmére vonatkozik. E cselekmény tényálladékán és a vádlott bűnösségén mitsem változtat, hogy ő az anyja, mint a polgári perben keletkezett birói egyességhez hozzá nem járult tulajdonostárs megbízásából cselekedett. (1904. január 21. 573.) 424. Vádlottnak az ellene testvére részéről a belsőségeik között elvonuló kocsiutnak közös birtoklásába és használatába való bocsátása iránt folytatott polgár; perből kifolyóan elrendelt és foganatosított birói végrehajtás alkal­mával a kérdéses kocsiút megjelölésére alkalmazott hat határjelczöveket önhatal­múlag kiszedte és elvitte. A védelem álláspontja az ,volt, hogy vádlott tette azért nem büntetendő cselekmény, mert a végrehajtási eljárásról rendelkező 1881 :LX.

Next

/
Oldalképek
Tartalom