Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

4 Közigazg. bíróság pénzügyi határozatai. i87i:vm.t.-cz. Indokok: Az elsőfokú fegyelmi bíróság Ítéletében kifejezet28., 29. §§. j.en azt állapította meg, hogy «mindaz a szabálytalanság és rendellenesség*, melylyel a vádhatóság kir. albirót vádolja, ^önmagában véve és egyenkint nem állapítja meg a hivatalos kötelesség vétkes megszegésének tényálladékát», hanem megállapíthatónak találja azt a vádlott ellen előzően fenforgott és már elnöki megintésekkel végérvényesen befejezett fegyelmi ügyekben felmerült tényeknek a mostani tényekkel való egybevetése következményeként. Minthogy azonban a vétkesség kérdése minden egyes vádbeli cselekménynél önállóan és egyedül az abban felmerült tények alapján bírálandó el, s ama cselekmények alkotó részéül a már befejezett ügyekben felmerült s ott jogerősen megbírált tények, amelyek csakis a büntetés mérvének megállapításánál lehetnek esetleg irányadók, be nem vonhatók; minthogy továbbá az elsőbiróság ítéletét egyedül a vádlott felebbezte és ekként szemben az .elsőbiróság részéről történt fenti megállapítással, a vádbeli cselekmények vádlott terhére fegyelmi vétségként kimondhatok nem voltak: vádlottat a fegyelmi .vétség vádja alól felmenteni és arra váló tekintettel, hogy a vád alapjául szolgált tényekben oly szabályellenességek látszanak fenforogni, melyek az 1871: VIII. tcz. 28., 29., illetve az 1891: XVII. tcz. 60. ,§-a szerinti elbírálás alá eshetnek, az iratoknak a felügyeleti hatósághoz való áttételét elrendelni kellett. (1904. ápr. 23. 233. sz.) ' A m. kir. közigazg. bíróság pénzügyi osztályának határozatai.*) Ingóknak alapitványkép átadása utáni illeték. Beiy. és m. szab. 8. Kb.: A bélyeg- és .illetékszabályok 1. §-a a) pontja szerint ingók 1- §• a) p. felőli jogügyletektől csak akkor jár illeték, ha azok felől okirat állíttatott ki s ez alól kivételt csupán azok az ügyletek képeznek, amelyek után az illetéket a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok készpénzben befizetni tartoznak s az ajándékozások abban az esetben, ha az ajándékozott tárgy átadása csak az ajándékozó halálával fog bekövetkezni. E rendelkezés értelmében tehát ingóknak alapitványkép yaló átadása okirat nélkül illeték alá nem esik. (20853/903. P. sz.) Illetékegyenérték alá esö jogi személy által vállalt illeték fizetése. i887:XLV.t.-cz. 9« Kb.: Ha illetékegyenérték alá eső jogi személy és magánfel 6. §. közt létrejött adásvételi szerződésben az illetékegyenértékköteles, illetve Béiy. és m. szab.üietékmentes fél a készpénzben fizetendő illeték fizetését magára vál13- §• lalta: ez az illeték az illetékegyenértékköteles féltől követelhető. (5688/903. P. sz.) *) A közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának határozatait az 1904. évről lásd Grill-féle Döntvénytár X. (Közjog és közigazgatás) kötetben. \ ' í