Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Öröklési jog'. Özvegyi jog. 75 203. Valamint az özvegy birtokában levő hagyaték tekintetében a hagyatéki biróság intézkedést nem tehet, épp ugy nem helyezheti özvegyet Özvegyi jogánál fogva a hagyaték birtokába. (Curia 1904 május 25-én 3835/904.) 204. Az özvegyi jogot illetően a férjnek törvény szerinti joga van az özvegyi jogot szabályozni. Ezt a szabályozást az özvegy csak annyiban támadhatja meg, a mennyiben az az özvegynek törvényben gyökeredző ezt a jogát sérti. Fenforgó esetben özv. M. A.-né özvegyi joga a házassági szerződéssel eszközöltetett akként, hogy az özvegy az összes hagyatéki javak egynegyedrészének haszonélvezetét kapja. Tekintette] már most arra, hogy a hagyatéki vagyon értéke oly nagy, hogy egynegyed részének haszonélvezete vétessék bár alapul, az egész vagyon vagy annak csak a fele az özvegy özvegyi jogát, a mely egyedül az örökhagyó társadalmi és vagyoni állásához mért lakásból és tartásból, esetleg az 1890: VIII. t.-cz. 18. §-ának értelmében a közszerzpményi joggal nem terhelt hagyatéki javak egyötöd részének haszonélvezetéből állhat, bőven kielégíti; és tekintettel arra, hogy az özvegy özvegyi jog czimén az egész hagyaték haszonélvezetében csak az özvegyi tartás szabályozásáig maradhat, ez pedig már az örökhagyó által eszközöltetvén, az özvegy az 1894: XVI. t.-cz. 81. §-a alapján csupán e jog biztosítását igényelheti: özv. M. A.-né tartozik a törvény rendes utján kimutatni azt, hogy özvegyi jogát szabályozó ez a szerződés érvénytelen, vagy hogy őt a törvény alapján kiterjedtebb haszonélvezet illeti meg, mint a minőt részére a szerződés biztosit. (Curia 1904 május 13-án 2288/904.) 205. Az elhalt férj vagyonát még életében elajándékozta, a miért az özvegy özvegyi jogán nem az átruházott ingatlanok haszonélvezetét, mely már az ajándékozás következtében alpereseket illeti, hanem elhalt férje társadalmi állásának és vagyonának megfelelő lakás és tartáshoz szükséges összeg megfizetését követelheti. (Kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904 november 8. 8042/903. sz. a.) Az ideiglenes törvényszabályok által érvényükben fentartott hazai törvények és törvényes gyakorlat szerint a nőt, ha férjétől törvényesen elválasztva nincs, még tényleges különélés esetében is az özvegyi jog rendszerint megilleti ugyan s a tényleg különélő, de törvényesen el nem választott nő özvegyi jogát rendszerint csak abban az esetben veszti el, ha férjét hűtlenül hagyta el s a tényleges különélésre nem a férj, hanem az ö hibája szolgáltatott okot s az oly nő, a ki férjét, ennek hibája miatt volt kénytelen elhagyni, özvegyi jogát rendszerint érvényesítheti ugyan, ha azonban a nő a tényleges elválás alkalmával férjével vagyonbeli követeléseire nézve kiegyezett, vagy azokról lemondott a nélkül, hogy a férje halála esetére az özvegyi jogot, mint a házassági viszony következményét fentartotta volna, ily esetben a nő a férj halálával özvegyi jogon a férj hagyatékának haszonélvezetét nem követelheti. (Curia 1904 február 4-én 4097/903.)