Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Öröklési jog. Hitvestársi öröklés. Özvegyi jog'. 75 Néhai F. L-né V. E. ingatlanai tulajdonjogának öröklésére tehát a törvényes örökösödés esete állott be. Minthogy pedig néhai F. Ionénak a per tárgyává tett ingatlanairól maguk felperesek azt állítják és vitatják, hogy azok i. r. alperessel fenállott házasság tartama alatt közösen szereztettek: azokban nem oldalági, hanem az id. törvk. szab. 14. §-a értelmében hitvestársi öröklésnek van helye: következésképen felperesek oldalági öröklésre alapított keresetükkel helyesen utasitattak el; mert abból, hogy az örökhagyó férjét ingatlanainak csak haszonélvezetére szorította, csak akkor lehetne arra következtetést vonni, hogy azoknak tulajdonát oldalrokonaira kívánta hagyni, ha azok az ingatlanok azonos jogi természetűek voltak volna; néhai F. L-né után azonban ugy ági, mint szerzeményi természetű ingatlanok maradván; hogy 1. r. alperes az ági természetű ingatlanoknak haszonélvezetében maradhasson, a haszonélvezet tárgyában a rendelkezésre szükség volt. (1904 márczius 1. 5077/903. sz. a.) 200. A hitvestársat megillető szerzemény mindaddig nem létezik, a mig az ági vagyon az arra hivatottaknak ki nem adatik. \ m. ki r. C 11 r i a: A hagyatéki házat illetően a másodbiróság Ítéletében felhívott és felhozott indokok és főleg a tanuknak ama vallomása alapján, hogy az örökhagyó a felperesekkel közös anyával szemben ismerte el egyfelől e háznak a felperesekkel való jogközösségét, másfelől azt, hogy a felpereseket abból kifizetni tartozik, helyesen állapította meg a másodbiróság e ház 2000 frtnyi vételárának a közös anyától való származását. Az anyától kapott érték akkor is öröklött ági értéket képez, ha az az anya hagyatékában osztály tárgyává tétetett, ennélfogva az alperes ide vonatkozó kifogásának mellőzésével azt, a mit az örökhagyó ebből az értékből vissza nem téritett, az alperes hitvestárs, mint általános örökös a felpereseknek, mint singuláris örökösöknek annál is inkább kiadni tartozik, mert a hitvestársat megillető szerzemény mindaddig nem létezik, a mig az ági vagyon az arra hivatottaknak ki nem adatik és mert akár mint azt a felperesek állítják 6400 koronában, akár a viszonválasz tartalma szerint a vételár háromszorosában, vagyis 12.000 koronában fogadtatik el e háznak az örökhagyó halálakori értéke, az anyától származó érték az összhagyatékból akkor is kitelik, ha a hagyatéki terhek az alperes felszámítása értelmében fogadtatnának el. (1904 szeptember 7-én 4543/1904. P.) Özvegyi jog. (Tervezet 1816-1817. §.) 201. A jászkun statútum az özvegyi jogra nézve csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az özvegy asszony férjének halála után, ha a kereső fél másképpen nem rendelkezett, annak jószágában csak