Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Öröklési jog. Agi vagyon és öröklés. 7i singularis örökösöknek, annál is inkább kiadni tartozik, mert a hitvestársat megillető szerzemény mindaddig nem létezik, a mig az ági vagyon az arra hivatottaknak ki nem adatik. A m. k i r. C u r i a i t é 11: A hagyatéki házat illetően a másqdbiróság ítéletében felhívott éti felhozott indokok és főleg a tanuknak ama vallomása alapján, hogy az örökhagvó a felperesekkel közös anyával szemben ismerte el egyfelől a háznak a felperesekkel való közösségét, másfelől azt, hogy a felpereseket abból kifizetni tartozik, helyesen állapította meg a másodbiróság e ház 2,000 frtnyi vételárának a közös anyától való származását. Az anyától kapott érték akkor is öröklött ági ér­téket képez, ha az anya hagyatékában osztály tárgyává tétetett, ennélfogva az alperes idevonatkozó kifogásának mellőzésével azt, amit az örökhagyó ebből az értékből vissza nem téritett, az alperes hitvestárs, mint általános örökös, a felpereseknek mint singularis örökösöknek, annál is inkább kiadni tartozik, mert a hitvestársat megillető szerzemény mindaddig nem létezik, amig az ági vagyon az arra hivatottaknak ki nem adatik, és akár, mint azt a felperesek állítják, 6,400 koronában, akár a viszonválasz tartalma szerint, a vételár háromszorosában vagyis 12,000 koronában fogadtatik el, e háznak az örökhagyó halálakori értéke, — anyától származó érték, az összhagyatékból akkor is kitelik, ha a hagyatéki terhek az alpe­res felszámítása értelmében fogadtatnának el. A 4,000 koronát tevő vételárból azonban csak 2,900 korona volt az örökhagyónál vissza­maradt ági vagyonúi megállapítható, mert a V. A. tanú vallomásá­val bizonyítva van, hogy az örökhagyó, az alperes részéről 1,100 ko­ronára tett s részben a felperesek által is elismert összeget A. V. felperesnek anyai örökrésze kiegészítéséül kifizetett, azt pedig a felperesek nem bizonyították, hogy az örökhagyó a 2,000 frt. vétel­áron és a felpereseknek természetben megítélt szőllőn kívül egyéb értéket örökölt vagy kapott volna. A dolog ily. állásában tehát az anyától kapott vételárból az az 1,100 korona, melyet a nevezett fel­peres az anyja jogán kapott az örökhagyótól, levonandó s így az örökhagyónál visszamaradt ági érték a szőllőn felül csak 2,900 ko­ronát tesz ki. A kereset főtárgyát illetően tehát az alsóbiróságok íté­leteit megváltoztatni kellett, egyebekben azonban a másodbiróság ítélete az abban felhívott és felhozott indokok alapján és azért ha­gyatott helyben, mert alperes nem bizonyította, hogy a szőllő az örökhagyó beruházásai folytán vált-e és mennyiben értékesebbé? (1904 szeptember hó 7-én 4,543/903.) Ági vagyon és öröklés. 197. Ha a nő az ági vagyont képező ingatlan fele részét köz­jegyzői okirat alapján férje nevére iratja, ugy ebben félreismerhe­tetlenül nyilvánul az ő ajándékozási szándéka, minélfogva ezen vagyon a férj szerzeményi vagyonának tekintendő, s ebben leszár­mazók nem létében a férj szülei, illetve öregszülei, illetőleg ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom