Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Öröklési jog. Lemondás az örökségről. 67 ségelt lépések megtételére felperes bízatott meg az örökhagyó részéről; ennek jogi folyománya pedig az, hogy felperes az alapítvány létesítése és a kezeléssel való felruházás előtt a hagyományozott összegnek saját kezéhez leendő kifizetését sikeresen nem szorgalmazhatja. (1904 szeptember 7. 6624/903. sz. a.) Lemondás az örökségről. (Tervezet 1797-1802. és 1984 - 20:6. §.) 186. Az öröklésről való lemondás szoros értelemben csak akkor forog fen, ha a lemondást tárgyazó szerződés az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban álló örökös és az örökhagyó közt jött létre, nem pedig akkor is, ha a várományos örökösök kötnek szerződést a közös apa utáni örökség tekintetében. (Curia 1904 június 22-én 5879/903-) 187. Az özvegy és a kiskorú gyermekei fölött felügyeletet gyaKorló árvaszék közt oly egyezség jött létre, mely szerint a vitássá nem vált öröklési jog egyedül és kizárólag az örökhagyó kiskorú gyermekeit illeti, felperest pedig csupán a hagyatéki vagyonra kiterjedő özvegyi haszonélvezeti jog illesse. Minthogy ezen egyezséget az özvegy az általa tudott végrendeleti örökösödési igénye daczára saját személyében kötötte meg, ő a jogérvényesen létrejött egyezséggel szemben örökösödési jogot érvényesíteni nem jogosult. {Curia 1904 november 15. 7450/903. sz. a.) 188. Az a szerződés, a melylyel a várományos örökösök egymásközti öröklési igényeiket még az örökhagyó életében, tehát az örökség megnyílta előtti időben szabályozzák, sem tiltó jogszabályba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközvén, annak érvényességét az a körülmény, hogy az még a közös apa életében köttetett, nem érinti. A m. k i r. Curia: Az öröklésről való lemondás szoros értelemben csak akkor forog fenn, ha a lemondást tárgyazó szerződés az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban álló örökös és az •örökhagyó közt jött létre; ez az eset ezúttal fenn nem forog, mert a kiskorú alperesek anyja a B. a. egyezséget a kir. tábla által helyesen ismertetett feltételek kikötése mellett nem a közös apával, hanem annak életében egyik várományos örökösével kötötte meg, s ekként a B. a. okiratba foglalt jogügylet nem a lemondás, hanem a két várományos örökösnek a közös apa utáni örökségről kötött szerződés fogalma alá esik. Az ilyen, vagyis az a szerződés, a mely1} el a várományos örökösök egymásközti öröklési igényeiket még az örökhagyó életében, tehát az örökség megnyilta előtti időben szabályozzák, sem tiltó jogszabályba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközvén, a B. a. egyesség érvényességét az a körülmény, hogy az még a közös apa életében köttetett, nem érinti. De nem szüntette meg az egyezségnek kötelező erejét az a körülmény sem, hogy a 5*