Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házassági törvény. Kereset, idézés, perújítás. 65 180. A házassági kötelék felbontása iránti kérelem nem fog­lalja magában az érvénytelenítés iránti kérelmet és a házassági köte­lék felbontására irányuló keresetet hivatalból át nem alakitható ér­vénytelenítés iránti keresetre. A biróság azáltal, hogy a házasság fel­bontása iránti perben annak érvényessége felett határozott, a kere­seti kérelmen tul terjeszkedett és hivatalból figyelembe veendő sem­miséget'követett el. (Curia 1904 augusztus 30. 739/905. sz. a.) 181. Házassági perekben az állandó birói gyakorlat szerint nem perújításnak, hanem uj keresetnek van helye. ( Curia 1904 június 8. 3987/904.) 182. Az illetéktelen bíróságnál beadott válókereset is megsza­kítja az 57. §-ban foglalt elévülési időt, ha utóbb az 1893: XVIII. t.-cz. 28. §-ában meghatározott időben az illetékes bíróságnál ada­tott be. ( Curia 1904 nov. 3. 6442.) 183. Ha a válóperben a felek a jegyzőkönyvi tárgyalás első napján az ügy érdemében nem tárgyalnak, az uj kifogások az elha­lasztott második avagy harmadik tárgyalási határnapon is felhozha­tók és érvényesíthetők. (A m. kir. Curia 1904. április 7. 1555. sz. a.) 184. Házassági perekben, ha a végelválás hűtlen elhagyás kö­vetkeztében kéretik, a távollevő fél — a mennyiben tartózkodási helye ismeretlen — azon törvényszék elé idézendő, melynek terüle­tén a folyamodó fél lakik. A m. kir. Curia: Házassági perekben, ha a végelválás hűt­len elhagvás következtében kéretik, a távollevő fél — a mennyiben tartózkodási helye ismeretlen — az 1860. évi LIV. t.-cz. 36. §. sze­rint azon törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó fél lakik, ugyanazon törvény 53. §. c) pontja szerint pedig, a házas­sági s általában olyan ügyekben, melyek által házassági elválás czé­loztatik, eltérésnek a rendes birói illetőségtől helye nincs. Tekintve, hogy felperes, ki az alperessel kötött házasságát az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §. b) pontja alapján azért kéri felbontatni, mert a több mint egy év óta ismeretlen tartókodásu házastársa őtet szándékosan és jogos ok nélkül elhagyta, mely bontó ok, a korábbi jogszabályok szerinti hűtlen elhagyással ugyanazonos, valamint tekintve, hogy felperes budapesti lakos és ennélfogva az élet­közösség visszaállítására vonatkozó birói felhívásnak kibocsátása, valamint az ismeretlen tartózkodásu alperes elleni bontó keresetnek elbírálása is, nem a komáromi, hanem a budapesti kir. törvényszék­nek illetőségi körébe tartozik. (1904 június 7-én 590.) (; r e c s á k : Magyar Döntvénytár X. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom