Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
56 Magánjog'. zösség tartama alatt az éjjelek nagyobb részét a közös lakáson kivül töltötte, a házasélet folytatása következtében önálló bontó ok lenni megszűnt és csakis a felbontás iránti kérelem támogatására szolgál (H. T. 82. és 84. §.). (Curia 1904 szeptember 22. 3685.) 160. A megbocsátás joghatályán nem változtat az, hogy a férj utóbb megtudta, hogy kilőt esett neje teherbe. Felp. az 1903 július 27-én tartott tárgyaláson beismerte, hogy két év utáni távollét után hazajőve. 1903 márczius i'-től ápril 21-ig alperessel együtt élt, azt, hogy távolléte alatt alp. teherbe esett, megbocsátotta neki és szándékozott is alp.sel az életközösséget folytatni; midőn azonban 1903 április 21-én atyjától megtudta, hogy alp. ettől esett teherbe, az életközösséget alp.-sel megszakította, mivel meg nem bocsátott volna alp.-nek, ha tudta volna, hogy atyjával, id. T. S.-sal szerelmi viszonyt folytatott, a minthogy a fentebbiek szerint felp. megbocsátotta alp.-nek azt a vétkes cselekményét, mely voltaképen keresetének a házasság felbontása tekintetéből alapját képezi, a mivel szemben felp.-nek az az előadása, hogy nem bocsátott volna meg alp.-nek, ha tudta volna, hogy atyjával folytatott szerelmi viszonyt, a megbocsátás tényén mit sem változtat, minthogy továbbá az 1894: XXXI. t.-cz. 82. §-a szerint a kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megbocsátotta: ennélfogva a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával felp.-t keresetével elutasítani, illetve az elsőbiróság Ítéletét az itt felhozott indokoknál fogva hh. kellett. (1904 deczember 1. 7322.) Curia. 161. Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 71. §-a csak azt a rendelkezést foglalja magában, hogv a 102. §., vagyis az ideiglenes nőtartás megállapítására vonatkozó szakasz a házasság érvénytelenítésére vonatkozó perekbén is alkalmazandó, a 90. §-nak bontó perekben a végleges nötartásra vonatkozó szabályát azonban az érvénytelenségi perekre ki nem terjeszti, és ily kiterjesztést a törvényes gyakorlat sem állapított meg. (Curia 1904 márczius 29-én 1086.) 162. Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése az esetre mellőzendő, ha a hitvestársak külföldi biróság határozata folytán az 1894. évi XXXI. t.-cz. 99. §-ában meghatározott hat havi határidőt meghaladó ideig állandóan külön éltek. A k i r. törvényszék: Felperes a magyar állampolgárok közé való felvételét a D) jelű honosítási okirattal igazolván, házassági bontó perének tárgyalására pedig a m. kir. igazságügyi minisztérium 5,295/1903. I. rendeletével ez a kir. törvényszék küldetvén ki, a biróság ugy tárgyi, mint helyi illetékessége tehát meg van állapítva. N. A., W. O. és T. A. troppaui lakos tanuk vallomásával bizonyítást nyert, hogy az alperes egy S. B nevü nővel 1902. évben együtt élt, utóbbit feleségének adta ki. M. E. tanúvallomásával az is bizonyítva van, hogy az alperes nevezett nő, mint neje után többször kérdezősködött, együtt étkeztek és csókolóztak. Ezek a tények pedig megállapítják a H. T 80. §. c) pontja alá eső bontó okot.