Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

52 Magánjog'. alapította ugyan, az 1902 márczius 17-én tartott tárgyaláson azonban keresetét a 80. §. c) pontjára is kiterjesztvén, ez alapon is kérte a házassági kötelék felbontását. Tekintve, hogy az életközösség vissza nem állítása folytán felperes keresetét a 77. §-nak a) pontja alá eső, most már beállott bontó okon kívül jogosítva volt más bontó okra is alapítani s ekként a keresetnek a 80. §. c) pontjában meghatározott bontó okra kiterjesztése a 77. §. a) pontjának alkalmazását ebben az esetben ki nem zárja; tekintve továbbá, hogy az alsóbirósági ítéletek ténymegállapítása szerint a 80. §. c) pontja alá eső bontó ok fenforgása felperes részéről bizonyítva nincs: a kereset elbírálásánál az eldöntendő kérdés^ vájjon a 77. §. aj pontja alá eső bontó ok fenforog-e vagy sem? Minthogy pedig alperes az életközösséget a 2807/1901. sz. végzésben foglalt felhívás daczára helyre nem állította, sőt az 1902 május hó 17-én tartott békéltetés alkalmával kijelentette, hogy férjéhez visszatérni nem akar, minthogy továbbá alperes azt, hogy az életközösség visszaállításának megtagadására jogos oka volt volna, ki nem mutatta: ennélfogva mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával stb. (1904. márczius 16. 875. sz. a.) 149. Az egyik házastárs által a másik ellen a Ht. 77. §. a) pontja alapján indított bontó keresettel szemben nincsen helye az ugyanazon törvényhelyre alapított viszonkeresetnek. (Curia 1904 jun. 23. 3854., azonos 3522/905.) 150. A per adataiból kitűnik, hogy peres felek együttélésük id< jében állandó czivakodásban s egyenetlenségben voltak, a minek oka M. I. tanú szerint az volt, hogy felperes azt kívánta alperestől, hogy lakásukból alperes anyja és testvére távozzanak, ezt azonban alperes nem engedte, sőt mint a nevezett tanú bizonyította, alperes azt is kijelentette, hogy kész inkább a férjétől is elválni, mint családjától. Tekintettel arra, hogy a lakás felett a férj mint családfő bir rendelkezési joggal s annak akarata ellenére a lakásban szorosan vett családtagjain kivül más egyének nem tartózkodhatnak, miután alperes azáltal, hogy anyjától és fivérétől férje határozott kijelentése daczára meg nem vált s igy a családi békét állandóan s annyira megzavarta, hogy az együttélést férjére nézve lehetetlenné tette, ezen ténykedése az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §. a) pontjába ütköző házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését megállapítja, a mely miatt a házas együttélés felperesre nézve elviselhetetlenné vált. (Curia 1904 június 27-én 5694.) 151. Az a körülmény, hogy felperes keresetében a házassági törvény 77. §-ának a) pontja mellett, még a törvény 80. §-ának c) pontja alapján is kérte a házasság felbontását, a keresetnek a 77. §. a) pontjában meghatározott bontó ok alapján elbírálását nem akadályozhatja, a mennyiben az életközösség visszaállítása iránt kibocsátott birói meghagyás sikertelensége folytán, felperes jogosítva volt a há-