Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

4* M agánjog. után a kereseti zárkérelem szerint a bontás kimondását a házassági életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívás eredménytelensége esetére kérte, s mert amint a kir. tszék helyesen kifejtette, az 1894: XXXI. t.-ez. 77. §. a) pontban irt bontó okok összes alkat elemei fennforognak. (1904. február 3-án 7,612/903. sz. a.) 140. A lakóhely és lakás meghatározásának joga a férjet, mint a család fejét illeti meg és a mennyiben az a házassági életközösség folytatására alkalmas, a nő oda férjét követni köteles. A m. kir. C u r i a: Alperes az öt a házassági életközösség visszaállítására kötelező birói határozat folytán, az ebben megszabott záros határidőn belül, felperest az életközösség visszaállítása iránti készségéről levélben értesítette és felszólította, hogy az életközösség folytatása czéljából alperest jelenlegi lakóhelyére kövesse. A felek között nem vitás az, hogy alperesnek jelenlegi lakóhelyén a házassági életközösség folytatására alkalmas lakása és ugyanott állandó foglalkozása van és az sem vitás, hogy felperes alperes fentérintett felszólításának eleget nem tett. Minthogy pedig a lakóhely és a lakás meghatározásának joga a férjet, mint a család fejét illeti meg, és a mennyiben az a házassági életközösség folytatására alkalmas, a nő oda férjét követni köteles: nyilvánvaló, hogy alperes férj levélbeli értesítésével és felszólításával a birói határozatnak eleget tett és hogy a levélbeli felhívás következtében felperes nőnek állott volna kötelességében alperest lakásán •— az életközösség folytathatása czéljából •— felkeresni, amit azonban nem tett. Ezért stb. (1904 márczius 23. 8705/903. sz. a.) 141. A közös lakás helyének megálliaptására a férj van jogosítva s ez a joga meg nem szűnt az által sem, hogy az egybekelés után közös megállapodás szerint a nő szüleihez mentek lakni. A nő férjét az ez által kijelölt lakásba rendszerint követni tartozik és az, hogy a férjnek háza és vagyona nincsen, nem szolgál okul annak megtagadására, hogy a nő férjét az ez által kijelölt lakásba kövesse. A m. kir. Curia: A per adataiból kétségtelen, hogy peres felek felperes szüleinél laktak és hogy onnét alperes távozott el. Tekintve azonban, hogy felperes nem vonta kétségbe alperes azon előadásának valóságát, hogy alperes a birói meghagyás kézhez vétele után két tanú kíséretében elment felpereshez s kijelentette, hogy kész az életközösséget visszaállítani olyképpen, hogy peres felek az alperes szüleihez költöznek, a mit azonban felperes megtagadott; tekintve továbbá, hogy a közös lakás helyének megállapítására a férj van jogosítva s alperesnek az a joga meg nem szűnt az által sem, hogy az egybekelés után közös megállapodás szerint a nő szüleihez mentek lakni; végül tekintve, hogy a nő férjét az ez által kijelölt lakásba rendszerint követni tartozik, s felperes által felhozott az a kifogás, hogy alperesnek háza és vagyona nincsen, nem szolgálhat okul annak megtagadására, hogy férjét