Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

5oo Közigazgatási biróság. 1232 a. A"Gy. István által 113 K. hátralékos cselédbérért Sz. Lajos ellen beadott kereset alapján megindított eljárás rendjén a b.-i főszolgabíró 3234—1902. szám alatt kelt határozatával Sz. Lajost Gy. István részére 68 korona 51 fillér megszolgált cselédbér kfizetésére kötelezte. Az ezen elsőfokú határozat ellen Sz. Lajos részéről beadott felebbezése következtében a vármegye alispánja 176—1903; szám alatt kelt határozatával a Gy. István részére Sz. Lajos által fizetendő cselédbér összegét 64 koronában és 93 fillérben állapította meg. A másodfokú határozat tehát a felebbező Sz. Lajos javára változtatta meg az elsőfokú határozatot. Ha pedig cseléd ügyében a másodfokú határozat a felebbező változtatja meg az elsőfokú határozatot, akkor az ilyen másodfokú határozat az elmarasztaltra való vonatkozásban a helybenhagyó határozattal egy tekintet alá esik, s olyan ügyekben, a melyekben két lényegileg egybehangzó határozat ellen a törvény értelmében további felebbezésnek helye nincsen, a további felebbezést kizárja. (1903. évi 2327. K. sz.) (Közigazgatási biróság.) 1233. I. A gazda visszatartási joga a cseléd ruhaneműire ki nem terjed. A közigazgatási biróság: A cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról szóló 1876. XIII. törvényczikk 40. §-ának ama különleges intézkedése, mely szerint a cseléd által megtérítendő mindennemű kárért a gazda magának a cseléd bérének megfelelő részét visszatarthatja, mint kivételes intézkedés szoros magyarázatot igényel, rnihez képest a jelzett visszatartási jog a cseléd ruhaneműire ki nem terjeszthető és minthogy más jogszabály sem támogatja panaszos gazda vitatott visszatartási jogát, nem szenvedett panaszos jogsérelmet, midőn állítólagos kárának biztosításául a kérdésben forgó cseléd testi ruháinak visszatartására irányzott igényével elutasittatott, illetve a tényleg visszatartott ruhanemüek kiadására köteleztetett. 2436/1904. K. sz.) Állami alkalmazottak illetményi- és nyugdíjügyeiben. 83- §• 1234. Ha valamely tisztviselő által fizetési osztályában eltöltött idő elérte, hogy meghaladja a magasabb összegű pótlékhoz megkívánt szolgálati időt, akkor az ehhez való igényt az illető tisztviselő már feltétlenül megszerezte, s nincs oly törvényes rendelkezés, mely ez igény érvényesítését később indított fegyelmi eljárás eredményétől tenné függővé. (A közigazgatási biróság 3070/1904. K. sz.) 1235. A magasabb fizetéshez már megszerzett jogot az utóbb az illető tisztviselő ellen kiszabott fegyelmi büntetés meg nem szünteti. Az 1904. évi I. törvényczikk alapján a magyar királyi minisztérium 530/M. E. szám alatt kiadott rendeletének, mely szerint, ha