Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

34 Magánjog-. kozódótt és azzal fenyegetődzött, hogy gyermekeinek fejét összeveri, és ehhez képest a férj előbbi magaviseletéből és a bántalmazások folytonosságából csak következtetést vont arra, hogy felperes alaposan tarthatott attól, hogy alperes felperessel szemben ismét tettlegességre fog vetemedni, ebből a tényállásból pedig a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályoknak megfelelően vonhatott jogi következtetést arra, hogy az életközösség megszüntetésére alperes tűrhetetlen magaviselete szolgáltatott okot. Minthogy pedig olyan esetekben, midőn a nő férje házat jogos okból hagyta el, a kötelezettség megállapítására nem bir befolyással, hogy a férj az életközösség visszaállítására hajlandóságát kijelentette-e, ennélfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a íelebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperest ideiglenes nőtartás fizetésére kötelezte. (1904 febr. 20. G. 579/903. sz. a.) 95. Felperes 1901 június 16-án hagyta el a közös háztartást s keresetét 1902 július 9-én indította meg. Ilyen körülmények közt, tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság ítéletében nincs tényállás megállapítva arra nézve, hogy felperes a keresetnek több mint egy év alatt, korábban megindításában gátolva volt volna, az állandóan követett birói gyakorlatnak megfelel a felebbezési bíróság ítéletének az a rendelkezése, a mely szerint az ideiglenes női tartásdijat a kereset előtti időre meg nem ítélte. (A m. kir. Curia I. felülvizsgálati tanácsa, 1904. évi szeptember hó i-én I. G. 106/1904. sz. a.) 96. Jogszabály, hogy csak a nem vétkes nő követelhet férjétől külön tartást, ha azonban a férjétől különváltan élő nő a különélés ideje alatt más férfival viszonyt folytat, férjétől már ez okból ideiglenes tartást nem igényelhet és ilyen körülmények közt a nő igényére mi befolyással sincs az, hogy a férj egy más nővel közös háztartásban él. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 június 24-én I. G. 64/904. sz. a.) 97. Ha a házassági hűséget a férj is megszegte, a nő attól ideiglenes tartást csak akkor jogosult követelni, ha ő mindaddig, mig a házassági kötelék jogilag fenáll, a házassági hűséget megtartotta s az ellen a maga részéről nem vétett. Magában véve abból, hogy a férj a nőt pénzzel segélyezte és hogy azt a különválás után is meglátogatta, arra, hogy neje házasságtörését megbocsátotta, alaposan következtetni nem lehet. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 június 24-én I. G. 65/904. sz. a.) g8. A nő, a kinek részére a házassági szerződésben az együttélésnek a férj hibájából bekövetkező megszakítása esetére meghatározott összeg biztosíttatott, ha ezt az összeget a férje ellen már érvényesítette, tőle külön ideiglenes eltartást követelni nem jogosult. (Curia 1904 október 22. G. 249.)