Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

34 Magánjog-. kozódótt és azzal fenyegetődzött, hogy gyermekeinek fejét össze­veri, és ehhez képest a férj előbbi magaviseletéből és a bántalmazá­sok folytonosságából csak következtetést vont arra, hogy felperes alaposan tarthatott attól, hogy alperes felperessel szemben ismét tettlegességre fog vetemedni, ebből a tényállásból pedig a felebbe­zési bíróság az anyagi jogszabályoknak megfelelően vonhatott jogi következtetést arra, hogy az életközösség megszüntetésére alperes tűrhetetlen magaviselete szolgáltatott okot. Minthogy pedig olyan esetekben, midőn a nő férje házat jo­gos okból hagyta el, a kötelezettség megállapítására nem bir be­folyással, hogy a férj az életközösség visszaállítására hajlandóságát kijelentette-e, ennélfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a íelebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperest ideig­lenes nőtartás fizetésére kötelezte. (1904 febr. 20. G. 579/903. sz. a.) 95. Felperes 1901 június 16-án hagyta el a közös háztartást s keresetét 1902 július 9-én indította meg. Ilyen körülmények közt, tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság ítéletében nincs tény­állás megállapítva arra nézve, hogy felperes a keresetnek több mint egy év alatt, korábban megindításában gátolva volt volna, az állan­dóan követett birói gyakorlatnak megfelel a felebbezési bíróság íté­letének az a rendelkezése, a mely szerint az ideiglenes női tartás­dijat a kereset előtti időre meg nem ítélte. (A m. kir. Curia I. felül­vizsgálati tanácsa, 1904. évi szeptember hó i-én I. G. 106/1904. sz. a.) 96. Jogszabály, hogy csak a nem vétkes nő követelhet férjétől külön tartást, ha azonban a férjétől különváltan élő nő a különélés ideje alatt más férfival viszonyt folytat, férjétől már ez okból ideig­lenes tartást nem igényelhet és ilyen körülmények közt a nő igé­nyére mi befolyással sincs az, hogy a férj egy más nővel közös ház­tartásban él. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 június 24-én I. G. 64/904. sz. a.) 97. Ha a házassági hűséget a férj is megszegte, a nő attól ideiglenes tartást csak akkor jogosult követelni, ha ő mindaddig, mig a házassági kötelék jogilag fenáll, a házassági hűséget megtar­totta s az ellen a maga részéről nem vétett. Magában véve abból, hogy a férj a nőt pénzzel segélyezte és hogy azt a különválás után is meglátogatta, arra, hogy neje házasságtörését megbocsátotta, ala­posan következtetni nem lehet. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgá­lati bíróság 1904 június 24-én I. G. 65/904. sz. a.) g8. A nő, a kinek részére a házassági szerződésben az együtt­élésnek a férj hibájából bekövetkező megszakítása esetére megha­tározott összeg biztosíttatott, ha ezt az összeget a férje ellen már érvényesítette, tőle külön ideiglenes eltartást követelni nem jogo­sult. (Curia 1904 október 22. G. 249.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom