Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A végrehajtási eljárás. A k i r. törvényszék: G. Gy. jelzálogos hitelező kifogásolja, hogy a polgári takarékpénztárnak követelése csupán azon alapon, hogy e hitelező követelése az ingatlan haszonélvezetére csak az őt követő rangsorban van bekebelezve, a Sz. A.-t megilletett ingatlan l/2 részének jövedelméből kielégítést nem nyerhet. G. Gy. jelzálogos hitelező a C. 15. a. bejegyzés szerint a haszonélvezetre előbb s/.erzett zálogjogot, mint a polgári takarékpénztár jelzálogos hitelező, mert ez a haszonélvezetre csak C. 19—22. a. nyert zálogjogot, minthogy azonban az ingatlan 1903 július 8-án, tehát a lefoglalt bérösszeg esedékességének napjától számitott 1 éven belül adatott el, mmthogy továbbá a polgári takarékpénztár is zálogjogot nyert az ingatlan haszonélvezetére, a lefoglalt bérösszeg a végrehajtási törvény 212. §. 2. bekezdése értelmében mint vételár volt tekintendő s a bekebelezés sorrendjében a jelzálogos hitelező követelésére forditandó: mivel az a jelzálogos hitelező, kinek nemcsak szerződéses zálogjoga van, de zálogjogánál a végrehajtási joga fel van jegyezve, azért, hogy az idézett §. I. bekezdésében foglalt kérelmét elő nem terjesztette, elsőbbségi jogától el nem üthető, mivel a kérelem elmulasztásának csak az a joghatály tulajdonítható, hogy esetleg az árverés előtt a haszonélvezet az arra vezetett külön végrehajtás folytán, a végrehaj tatónak kiadatik, ez azonban nem zárja ki azt, hogy amennyiben haszonélvezeti összeg az árverés előtt ki nem adatott volna és az árverés a bérösszeg esedékessége napjától 1 év alatt megtártatik, a még ki nem adott bérösszeg, ily előzetes kérvény nélkül is, mint vételár tekinthető ne legyen : ennélfogva a polgári takarékpénztár követelése a bekebelezés sorrendjében sorozandó volt. A m. k i r. Curia: Az elsőbiróság végzése hagyatik helyben indokainál fogva. (1904 márczius 17. 1002/004. sz. a.) 1028. Ámbár az 1881: LX. t.-cz. 212. §-ának végbekezdése szerint, ha az ingatlan egy év alatt el nem árvereztetik, a letétbe helyezett bérösszeg azon hitelező követelésének kielégítésére fordítandó, aki a végrehajtást a haszonélvezetre vezette, de ez a rendelkezés csak az esetre áll, ha a haszonélvezetre megelőzőleg más hitelező zálogjogot nem szerzett, mert ellenesetben a 210. §. 2. bekezdésének intézkedései alkalmazandók, e szerint pedig, ha a haszonélvezetre megelőzőleg más követelés van bejegyezve, a telekkönyvi hatóság az ingatlanok vételárfelosztására előirt szabályok alkalamzásával, tehát az 1881 : LX. t.-cz. 188—202. §-aihoz képest s igy a telekkönyvi rangsor figyelembevételével jár el, már pedig az első budapesti fővárosi takarékpénztár követelése D. A. hitelező követelését megelőző rangsorozatban van a haszonélvezetre bejegyezve. (Budapesti tábla 1904 január 9. 6734/1902.) 1029. A zárlat alá vett ingatlan egy részének albérlője, annak vizsgálatába, hogy a telekkönyvi tulajdonos ellen elrendelt végrehajtás az általa a főbérlőnek fizetendő bér letiltásával helyesen foganatosittatott-e? vagyis, hogy a végrehajtatónak csak a főbérlő által,