Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Végrehajtás ingatlanokra. 377 vedelem külön felosztás alá került és az 1883: XLIV. t.-cz. 88. §. b) pontja csak oly magyarázatot enged meg, hogy a kincstár választási joga, ha a bérjövedelem külön osztatik fel, már a végrehajtás ezen szakában megadatott s a törvényes elsőség már a végrehajtás ezen szakára fentartatott; ezen választás tehát kihat a végrehajtási eljárás további folyamára s nevezetesen az árverési vételárra is. Ingatlan haszonélvezetére vezetett birói végrehajtás esetén a zárgondnoki kezelés folytán befolyt bérösszegből az 1883: XLIV. t.-cz. 88. §-a szerint minden más követelést megelőzőleg, törvényes elsőbbséggel biró tételként kifizetendő azon illeték, mely a fenálló törvények és szabályok értelmében ugyanazon ingatlant terheli, melynek haszonélvezetére a végrehajtás intéztetett, az 1881 : XXXIV. t.-cz. 39. §-a szerint pedig a törvényes elsőség, több illeték közül, a kincstár választása szerint csak egyre vehető igénybe. Ezen törvényes intézkedésekből nem magyarázható ki a kincstárnak azon joga, hogy, ha az ingatlan haszonélvezetére is végrehajtást vezettetett s a végrehajtási zárlat folyama alatt bevett jövedelem — jelen esetben a bérjövedelem — külön felosztás alá került, választási jogát ugy a bérjövedelemre, mint az árverési vételárra külön-külön s ekként két izben gyakorolja s a törvényes elsőséget — több illeték közül — két illetékre vegye igénybe; ellenkezőleg a törvény azon rendelkezése, hogy a törvényes elsőség csak egy illetékre vehető igénybe, feltétlenül, tehát az esetre is áll, ha a bérjövedelem külön felosztás alá került és az 1883: XLIV. t.-cz. 88. §-ának b) pontja csak oly magyarázatot enged meg, hogy a kincstár választási joga, ha a bérjövedelem külön osztatik fel, már a végrehajtás ezen szakában megadatott s a törvényes elsőség már a végrehajtás ezen szakára fentartatott; ezen választás tehát kihat a végrehajtási eljárás további folyamára s nevezetesen az árverési vételárra is. Ellenkező magyarázat mellett a végrehajtást szenvedő kedvezőtlenebb helyzetbe jutna akkor, ha az ingatlan állaga mellett annak haszonélvezetére is végrehajtás vezettetett, mint akkor, ha csupán az ingatlan állaga került végrehajtás alá. (Budapesti kir. tábla 1903 január 9. 6734/1902. sz. a.) 190. §. 1016. Az ingóságokra foganatosított végrehajtási eljárásra a végrehajtási törvény 190. §-a alkalmazható nem lévén, e §. alapján a hitelező beváltási joga meg nem állapitható. A kir. tábla: Az ingóságokra foganatosított végrehajtási eljárásra a végrehajtási törvény 190. §-a alkalmazható nem lévén, a háztulajdonos törvényes zálogjoga alapján jogosan igényelheti, hogy bérkövetelése az ingóságok árverési vételárából elégíttessék ki. A kir. Curia: A kir. tábla végzése helybenhagyatik, mert végrehajtató a háztulajdonosnak a bérlő ellen 1903 augusztus, illetve november bérnegyedre eső bérkövetelése kiegyenlítésére 427 K. birói letétbe azzal tette le, hogy az az 1881 : LX. t.-cz. 190. §-a alapján