Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

374 A végrehajtási eljárás. 169. §, 1005. Ha az ingatlan árverést nem a kitűzött helyen tartja meg a kiküldött, ez az eljárása nyilvánvaló vétséget nem képez. A k i r. ítélőtábla: Az elsöbiróság végzésének nem neheztelt részét nem érinti, felfolyamodással megtámadott azt a részét pedig, melylyel a birói kiküldöttnek az árverés alkalmából felmerült dijait és kiadásait a végrehajtást szenvedők terhére megállapította, helybenhagyja, mert: a birói kiküldöttnek az eljárás során meg nem czáfolt védekezése szerint az az eljárása, hogy az árverési nem a községi biró házánál, mint az árverés megtartására kitűzött helyen tartotta meg, oly nyilvánvaló vétséget nem képezett, melynél fogva dijait és kiadásainak megtérítését jogosan nem igényelhetné. (4871/1904. P. sz.) 1006. Végrehajtást szenvedett az ellene kitűzött ingatlan árverésen másnak megbizásából árverezhet. A k i r. ítélőtábla: Az 1881: LX. t.-cz. 169. §-a csak azt tdtja, hogy a végrehajtást szenvedő az ellene kitűzött árverésen tényleg nem árverezhet, de a tilalom nem foglalja magában, hogy másnak nevében, illetve másnak meghatalmazottjaként ne árverezhessen, miből folyóan a kiküldött azáltal, hogy P. Maruca a végrehajtást szenvedőt a M. Jnon nevében árverezni engedte, nem követte el a dijai meg nem állapítását okozó szabálytalanságot s nem forog fenn ama ténye miatt valamely oly ok, mely az árverésnek hivatalból, avagy tekintettel az idézett törvény 178., 179. §-ainak rendelkezésére, az érdekeltek előterjesztése folytán megsemmisilesét eredményezhetné. Minthogy tehát az árverésnek a most idézett 178., 179. §-ok rendelkezése ellenére hivatalból megsemmisítése legkevésbé sem vezethető vissza a kiküldött végrehajtó szabálytalan eljárásra, a dijainak megállapítása megtagadható nem volt. (4838. 1904. sz.) 185—186. §. 1007. A végrehajtást szenvedő és amennyiben közös tulajdonosoknál a tulajdonostárs jutaléka is elárvereztetik, a tulajdonostárs az árverés foganatosítása által a vételárra nézve az árverési vevővel szemben nem jut valamely oly kötelmi jogviszonyba, melynek érvényesítése czéljából polgári peruton fellépni jogosítva lehetne. A m. k i r. Curia: Felperesek keresetüket azon az alapon indították, hogy alperes az ingatlanaikat birói árverésen megvásárolván, a vételárat a telekkönyvi hatósághoz be nem fizette s a telekkönyvi hatóság a vételárhátralékból a kereseti Összegeket az árverési vevő által az ő kezeikhez fizetendőknek utalványozta. Felperesek keresetükkel a felülvizsgálati kérelem szerint megtámadott ítélettel elutasittattak. A felebbezési bíróság az elutasítással jogszabályt nem sértett