Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Végrehaj tás ingatlani >N ra. 37T A k a s s a i k i r. t á b 1 a: A . . . sz. telekjkönyv tanúsítása szerint kk. R. I. és M. birtok jutalékára, tehát nem az egész telekkönyvi jószágtestre S. T. javára a haszonélvezeti szolgalmi jog bekebelezve lévén, az 1881 : LX. t.-cz. 163. §. alapján, de az árverési hirdetmény szerint is az árverés ennek a szolgalmi jognak épségben tartásával volna foganatosítandó, amely eljárás azonban tekintve, hogy az ingatlanok nyilván magasabb áron kelnének el, ha az emiitett szolgalomtól mentesek volnának, ebben az esetben kétségkívül az ingatlanoknak csekélyebb áron való eladását, s azzal kapcsolatosan ettől a szolgalomtól mentes többi birtokjutalék tulajdonosának és hitelezőjének károsodását vonná maga Után, ami az 1881 : LX. t.-cz. 156. §. világos czélzatával meg nem egyezik; de egyébként is az ingatlanoknak egészben leendő elárvereztetése esetében a kielégítés sorrendjének helyes megállapítása akadályba is ütköznék, amennyiben az 1881 : LX. t.-cz. egyáltalában nem nyújt módot annak meghatározására, hogy az egyesitett vételárból mennyi esik a szolgalommentes és mennyi a szolgalommal terhelt birtok jutalékára? holott nem szenved kétséget, hogy az utóbbi az előbbinél kevesebbet ér, és így ennek egyenértékét is csak kisebb vételárrész képezheti, miből folyóan abban az esetben, midőn egy vagy több birtokjutalékot, de nem az egész telekkönyvi jószágtestet valamely szolgalmi jog terheli, a vételár helyes felosztásának lehetetlensége miatt is az 1881 : LX. t.-cz. 156. §. kivételes rendelkezései nem alkalmazhatók. (Kir. tábla 1904 július 1. 2123/1903. sz. a.) 998. Ha a vevőre már átirt tehermentes jutalék, a terhelt többi jutalékok végrehajtás alá vonása folytán az 1881: LX. t.-cz. 156. §-a értelmében oly időpontban került árverés alá, amikor az eladó a szerződésileg elvállalt kötelezettségének már eleget tett, ugy az árverés veszélye a vevőt s nem az eladót éri, amiért is a vevőnek nincs joga ez okból a szerződés felbontását kérni. (Curia 1904 október 14. 4536/1903. sz. a.) 168. §. 999. Az 1881: LX. t.-cz. 168. §-ában szabályozott keresetet harmadik személy, aki a végrehajtás által dologi jogaiban sértve van, az árverés befejezése és jogerőre emelkedése után már nem indithat. Felhozza alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az 1881: LX. t.-cz. 168. §-ában foglalt rendelkezés nem akadályozza őt abban, hogy az árverést megelőzőleg szerzett dologi jogát az árverési vevővel szemben is érvényesíthesse, mivel az idézett szakaszban megengedett kereset is nem más, mint igénykereset, ezt nemcsak az árverés befejezéséig, hanem azután is 32 éven keresztül bármikor az ingatlan tulajdona iránt sikerrel megindíthatja. Alperesnek ebbeli érvelése alappal nem bír. Az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ában az, aki valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által magát dologi jogaiban -értve érzi, az ott megjelölt eseteken kívül az ingatlan végrehajtás 24*