Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

35° A végrehajtási eljárás. zik a polgári bíróságok ama marasztaló végzései közzé, amelyeket az 1881 : LX. t.-cz. 1. §-ának c) pontja végrehajtható közokiratoknak tekint, de nem szolgálhat a végrehajtás alapjául az a közjegyző előtt folyt hagyatéki tárgyaláson létrejött egyezség sem, amelynek alapján a bíróság a hagyatékátadó végzést meghozta, mert az 1881 : LX. t.-cz. 1. §-ának c) pontja szerint csak a polgári biróságok előtt kötött egyezségek végrehajthatók, az ilyen egyezség pedig nem bíróság előtt jött létre. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja. (1904 július 21. 73[3/1904. sz. a.) 939« A jogerős birói határozattal megítélt követelés ellen a tömeggondnoknak részéről a felszámolási tárgyaláson emelt kifogásnak csak az a hatálya, hogy a tömeggondnok által 15 nap alatt megindítandó per esetében, ez a követelés nem soroztatik; ha azonban a tömeggondnok ezt a különpert a csödtörv. 145. §. értelmében meg nem indítja s a közadós a követelés ellen kifogást nem emelt, ugy a csőd megszűnte után a felszámolási jkönyv kivonata alapján végrehajtás elrendelésének helye van. (Budapesti tábla 1904 október 6. 2776.) 2. §. 940. Ha a végrehajtás elrendelésére alapul szolgáló határozat az eljáró törvényszéknél mint csődbíróságnál hozatott, a végrehajtás elrendelése is az eljáró kir. törvényszék mint csődbíróság hatásköréhez tartozik s így a végrehajtás elrendeléséről ily esetben háromtagú tanácsnak kell határoznia. A budapesti kir. itélő tábla: A csődtörvény hatályba léptetéséről 1881. évi november hó f. napján 3328. sz. alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 20. §-a szerint csődügyekben, ide értve az 1881 : XVII. t.-cz. 145. §-a szerint a kereskedelmi eljárásra utasított ügyeket is, a biróságok alakítására nézve az 1881: LIX. t.-cz. 3. §-a irányadó, amely most utóbb felhívott törvényszakasz szerint a kir. törvényszékek három tagu tanácsban határoznak. Nem változtatott ezen az 1898. évi X. t.-cz. sem, amelynek 1. §-a 11. pontja szerint csődügyekben továbbra is az eddig érvényben volt szabályok alkalmazandók. Tekintettel tehát arra, hogy a végrehajtás elrendelésére alapul szolgáló határozat az eljáró kir. törvényszék, mint csődbíróságnál hozatott és így a végrehajtás elrendelése is az eljáró kir. törvényszék, mint csődbíróság hatásköréhez tartozik, és tekintve, hogy az eljáró kir. törvényszéknek 1904. évi április 10. napján 1702. sz. a. kelt jelentése szerint az elsobiróságnak megtámadott végzése, melylyel a végrehajtást csődbirósági hatáskörénél fogva elrendelte, ülésen kivül, egyes biró által hozatott és e szerint a felfolyamodással megtámadott végzés hozatalakor a bíróság nem volt szabályszerüleg alakítva és ez az alaki sérelem hivatalból is figyelembe veendő: ez a végzés hivatalból megsemmisítendő és