Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
Tőzsdebiróság. 323 Paska-féle erdők és egyéb földek árverésén bármelyikük által megszerzendő ingatlanok egyenlő részben mindkettejük közös tulajdona legyenek, hogy a vételárat mindkét fél egyenlő részben előlegezze, hogy a megszerzendő erdőket és egyéb földeket közös haszonra, illetőleg veszteségre értékesítsék, realizálják és hogy alperes köteles legyen egészben vagy részben megtériteni felperesnek azon kiadásait, melyeket az ingatlanok megszerzésére fordított; a kereset alapjául szolgáló szerződés tehát, annak főtárgyát tekintve, ingatlanok tekintetében keletkezvén, az ezen szerződésből származó vitás követelésekre nézve a tőzsdebiróság illetősége érvényesen kiköthető nem volt. (1904 deczember 14. 3480.) 851. A tőzsdebiróság illetékessége csak kifejezett alávetés esetében lévén megállapítható, az a körülmény, hogy valamely szerződő fél egy oly másik félnek kötelezettségét és pedig kifejezetten ugyanazon feltételek mellett vállalta át, aki magát a kivételes bíróság illetékességének alávetette, — nem szolgálhat alapul arra, hogy a tőzsdebiróság illetékessége ezen átvevőre nézve is megállapittassék. A m. k i r. Curia: Az 1881. évi L1X. t.-cz. 94. §-ának C) pontja értelmében a kereskedők közt kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések elbírálása az áru- és értéktőzsde választott bíróság hatásköréhez csak abban az esetben tartozik, ha a felek magukat annak a kivételes bíróságnak írásban is kifejezetten alávetették. Minthogy pedig a kereset alapjául B) alatt csatolt okiratban alperes magát az áru- és értéktőzsde választott bíróságának kifejezetten alá nem vetette, az pedig, hogy azt későbben írásban tette volna, nem is állíttatott; minthogy továbbá kifejezett kijelentés hiányában a kivételes bíróság illetékességének elfogadása az okirat egyéb tartalmából átvitt értelemben vagy következtetés utján megállapítást nem nyerhet: a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróságnak az illetékességet leszállító végzése volt helybenhagyandó. (1904 szeptember 7. 1240/1904. v. sz.) 852. Az a kijelentés: „kész vagyok e kérdésben a tőzsdebiróság illetékességét igénybe venni, ott önnel találkozni", magában foglalja elfogadás esetén azt a kifejezett alávetést, mely a tőzsdebiróság illetékességének megállapításához szükséges. A kir. tábla: A nem vitás kereseti tényállás szerint a felek mindketten kereskedők. A kir. tábla alperes A. alatti levele alapján az illetőségi kifogás elvetésével a tőzsdebiróság illetőségét az 1881: LIX. t.-cz. 94. §. b) pontja értelmében megállapitandónak találta, mert az alperes A. alatti levele következő szavainak: ,,Ami a reexpeditiot illeti kész vagyok, amennyiben ön jónak látja, a tőzsdebiróság illetőségét igénybe venni ott önnel találkozni", a fenforgó körülmények között helyesen csak azt az értelmet lehet adni, hogy .alperes a vételi ügyletből származó arra a vitás kérdésre nézve, 21*
