Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

3i6 I'(ilgári perrendtartás. \ ényesithetné; másrészt, minthogy a felperes nem vette tagadásba azt, hogy az alperes a fentiek szerint a marasztalási tökére s annak az anyagi váltójog' szerinti járulékaira nézve hatályon kivül helyezett sommás végzésnek teljesen eleget tett : a perujitó alperesnek a 400 K. erejéig érvényesített kárkövetelése, helyesen visszafizetés iránti igénye, részben jogos alapon nyugszik, és a felperes a sommás végzés folytán az alperestől felvett váltótökének és az anyagi váltójog szerint járulékainak a visszafizetésére végrehajtás terhével kötelezendő. (Curia 1904 deczember 16. 209/1903.) Azonos 567/1903. 833. Perújítás esetében az alapperbeli alperes az alapperbeli felperessel szemben összes követeléseit és ellenköveteléseit akár önálló viszonkereset, akár beszámítás utján érvényesítheti; azoknak érvényesítése az alapperbeli felperest arra jogosítván fel, hogy azokkal szemben összes követelései és ellenkövetelései erejéig a beszámítás kifogásával élhessen, de semmiesetre sem jogositja fel őt arra, hogy az alapperbeli kereseti kérelmen túlterjeszkedve, az alapperben nem érvényesített igényeket és követeléseket az ujitott per keretén belül akár kereset, akár viszonkereset utján önállóan érvényesíthessen. A m. k i r. Curia: Xem vitás peresfelek közt az a tény, hogy az ujitott alperes által 3., 4., 5., 8., 13. sz. a. tanúsított viszonkereseti követelések az alapkereset tárgyát nem képezték és ekként kétségtelen, hogy e követeléseket alapperbeli felperes és e perben ujitott alperes az alapkeresetben nem érvényesítette. Való ugyan, íiogy az 1868: L1Y. t.-ez. 319. §-ának ama rendelkezésével szemben, hogy a perujitási kereset az alapperbeli kérelmen tul nem terjedhet, ugyanazon törvényezikk 320. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy perújítás esetében mindkét fél minden követelését, ellenkövetelését és bizonyítékait kölcsönösen épp ugy előadhatja, mint azt az alapperben tette vagy tehette volna, ámde e két ellentétesnek látszó rendelkezés helyes értelmezésének esakis az a magyarázat tulaj donitható, hogy perújítás esetében az álapperbeli alperes az alapperbeli felperessel szemben összes követeléseit és ellenköveteléseit akár önálló viszonkereset, akár beszámítás utján érvényesítheti, azoknak érvényesítése az alapperbeli felperest arra jogosítván fel, hogy azokkal szemben összes követelései és ellenkövetelései erejéig a beszámítás kifogásával élhessen, de semmi esetre sem jogositja őt arra, hogy az alapperbeli kereseti kérelmen túlterjeszkedve, az alapperben nem érvényesített igényeket és követeléseket az ujitott per keretén belül akár kereset, akár viszonkereset ujtán önállóan érvényesíthessen, amennyiben ennek megengedése egyenesen a 319. §. fent vázolt rendelkezésébe ütköznék. Minthogy pedig a 3., 4., 5., 8.. 13. sz. viszonkereset! követeléseknek e perbeli érvényesítésének megengedése nyilvánvalóan az alapperbeli kereseti kérelemnek meg nem engedett felemelését vonná maga után, ennélfogva ezen viszonkereset! követeléseket illetőleg, mindkét alsóbiróság Ítéletének meg-