Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

3U Polgári perrendtartás. tényleg sem együttesen, sem külön felsorolva és kiemelve nem használtattak. (1904 márczius 2. 4203/1903. sz. a.) 828. Az osztr. polg. törv.-könyvnek az elévülésre vonatkozó rendelkezései perrel érvényesitendö igényeket tárgyaznak, és ma az elévülés azt eredményezi, hogy akár a hosszabb, akár rövidéi)!) elévülési idő alatt érvényesitendö igények, ha a kitűzött időben nem érvényesíttetnek, többé nem érvényesíthetők, de arra az esetre, midőn valaki részére perben valamely jog Ítéltetik oda, habár a jog eredetileg természeténél fogva az osztr. polg. törv.-könyvben kiszabott rövidebb elévülési időn belül volt is érvényesíthető, ez a perújítással szemben ellen nem vethető, hanem a per, amennyiben erre nézve a törvényes feltételek fennforognak, az 1881: LIX. t.-cz. 69. §-ában kitett határidő alatt, még ha rövidebb elévülési időhöz volt is kötve, a per tárgya akadálytalanul megújítható. Alaptalan az osztr. polg. törvénykönyv 1466. §-ára az ingók elbirtoklása tekintetében, valamint a tartozatlan fizetés tekintetében az 1431. és 1432. §-okra való hivatkozás is, mert mindezek a szabályok a perújításnál az idézett 69. szakaszszal szemben sikerrel fel nem hozhatók. (Curia 1904 márczius hó 3. I. G. 610/1903. p. sz.) 829. Ha a perujitó fél nem hallgattatott ugyan ki eskü alatt az alapperben, de ellenfele igen, a perujitónak eskü alatti kihallgatása az ujitott perben nem képez uj bizonyítékot, mert ez a bizonyíték már az alapperben rendelkezésre állt a sommás eljárási törvény 96. §-a értelmében, amely szerint az esetbet), ha az egyik fél kihallgatása elrendeltetik, a másik fél is kérheti eskü alatt leendő kihallgatását. — Jogszabály az, hogy amennyiben az alapperbeli tényállás megdöntésére nem alkalmas az uj bizonyíték, a perújításnak sem lehet hehe. (Budapesti kir. tábla 1903 deczember 11. I. G. 250. 1903. sz. a.) 830. Az a körülmény, hogy az alapperbe idézett alperes irniolvasni nem tudott s azért nem tudta, hogy tőle elévült kamat is köveltetik s ezért az alapperben meg nem jelenve elévülési kifogást nem emelt, a perújításra alkalmas alapot nem képez. Az elévülési kifogásnak, mint a jogok elenyészésére alkalmas egyik módnak puszta felhozása nem tekinthető ténybeli állítás bizonyítékának, hanem törvényen alapuló oly jogi ellenvetésnek, amelynek meg nem czáfolása esetében, az elévült jog nem érvényesíthető. (Curia 1904 január 13. I. G. 478/1903. sz. a.) 831. Uj bizonyíték alapján a perújítás elrendelhető abban az esetben is, ha a bizonyító fél ama bizonyítékot felajánlotta az alapperben, de a bíróság azt nem alkalmazta, nem foganatosította. Tényállás az alapperben. A tanonezot a gyárban baleset érte. A gyáros a kártérítési perben azzal védekezett, hogy a tanoncz maga az oka a balesetnek, mert könnyelműen játszado-