Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Családjog. A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 2T mészetes atyán kivül mással is közösült, egymagában még nem szolgálhat alapul a feslett és erkölcstelen élet megállapítására, •— mivel ebben még nem foglaltatik az erkölcsi sülyedésnek oly foka, mely erre elegendő lenne. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 szeptember 2. T. G. 109/1904 sz. a.) 57. Megállapítja a nö feslettségét az a körülmény, hogy a fogamzási időben más három férfival is közösült és ezek közül kettőtől a közösülésért pénzt is fogadott el. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 szeptember 2. I. G. 116/1904. sz. a.) 58. Feslett életmódot folytat s gyermektartási igényt nem érvényesíthet az a nő, kivel többen nemileg pénzért közösültek és a ki egy harmadik személyt felfogad, hogy ez hozzá férfiakat hozzon közösülés czéljából. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 szeptember 10. I. G. 140/1904. sz. a.) 59. Ha a természetes anya feslettsége megállapítást nyer, s ez alapon a bíróság ót keresetével elutasítja, ugy nem szolgálhat az ítélet feloldásául azon körülmény, hogy a felebbezési bíróság annak az ügydöntő kérdésnek a megállapításába, hogy alperes a törvénytelen gyermek anyjával a válságos időben nemileg közösült-e vagy sem, nem bocsátkozott. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 szeptember 10. I. G. 138/1904. sz. a.) 60. Elutasittatott a törvénytelen gyermek tartása iránt indított keresetével a cseléd, mert szolgálati kötelességét megszegte, midőn gazdájának serdületlen fiával nemileg közösült. A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes... panaszként azt hozza fel, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabálvt sértett, amidőn elvként azt állította fel, hogy a felperes erkölcstelen cselekedete és mulasztása nem lehet forrása a törvénytelen gyermek vagyoni jogainak, mert ez alapon az összes törvénytelen g\-ermekek el volnának üthetők a szükséges tartási igényeiktől. Ez a panasz alaptalan. Ugyanis a felebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, hogy felperes ifj. J. E. atyjának házánál mint száraz dajka állott szolgálatban s mint ilyennek szolgálati kötelességében állott a kiszoptatott gyermek közvetlen gondozásán kivül a gyermekek és igy ifj. J. E. testi és erkölcsi egészségére is felügyelni. E tényállásból a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes szolgálati kötelességét megszegte, midőn alperesnek serdületlen fiával nemileg közösült, ilyen körülmények közt pedig nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperes gyermektartás iránti keresetével elutasittatott. (1903 deczember 12. I. G. 429/903. sz. a.) 61. A házasság fennállása alatt született gyermek törvényességének kérdése gyermektartási perben el nem bírálható.