Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A tömeg elleni igények megállapítása. 145. §. 271 törvény 140. §. rendelkezése szerint, a másodbiróság végérvényesen határoz. (1904 július 25. 1131. sz.) H5- §• 706. A tömeggondnoknak a bejelentett követelések ellen a felszámolási tárgyaláson emelt az a kifogása, hogy a végrehajtó javára követelése erejéig hozott birói határozatok hatálya, ugy a közadós váltókötelezettsége elévülés, mint elengedés folytán megszűnt, a jogérvényes véghatározat keletkezése után keletkezett tények alapján támasztott kifogásnak tekintendő és csak a kifogásoló tömeggondnok által 15 nap alatt inditható per utján érvényesíthetők, melynek megindítása nélkül a jkönyvi kivonat végrehajtás elrendelésének alapul szolgálhat. Az elsőbiróság végzése az alább indokolt változtatással és kiegészítéssel helybenhagyandó volt indokai alapján és azért, mert az 1869. évben kiadott igazságügyminiszteri rendelet, mely a váltóvégrehajtásokra vonatkozó eljárást szabályozza, 67. §-ában a váltóvégrehaj tási jog elévülését két évben állapítja ugyan meg, az adott eset ben azonban nem az 1873. és 1874. években kelt váltóbirósági végzések végrehajtásáról, hanem arról van szó, hogy végrehajtó a csődben bejelentett, a csődnyitás előtt már jogerejüleg megítélt váltókövetelései erejéig a felszámolási jegyzőkönyv alapján végrehajtást kérhet-e. ez a kérdés pedig igenlőleg volt eldöntendő, mert tömeggondnoknak a bejelentett követelések ellen a felszámolási tárgyaláson emelt az a kifogása, hogy a végrehajtató javára követelése erejéig hozott birói határozatok hatálya, ugy a közadós váltókötelezettsége elévülés folytán megszűnt, nyilván a jogérvényes véghatározat keletkezése után keletkezett tények alapján támasztott kifogásnak tekintendő és éppen ilyen kifogás az is, hogy a váltókövetelések egy részére végrehajtató gr. B. S.-tól jelzálogi biztosítást nyert és közadóst a kötelezettség alól felmentette. Mindezek a kifogások tehát a csődtörvény 145. §-ának 2. bekezdése értelmében csak a kifogásoló tömeggondnok által 15 nap alatt indított per utján lettek volna sikerrel érvényesíthetők; minthogy azonban tömeggondnok pert nem indított, közadós pedig kifogást nem is emelt, végrehajtató követelése a csődeljárás folyamán a közadósra is kiterjedő hatálylyal megállapítottnak tekintendő. (Budapesti kir. tábla 1904 október 6. 2776/1904. sz. a.) 707. A kir. Curiának állandó gyakorlata szerint a csődtömeg pereiben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kínálható meg a főesküvel és pedig akkor, ha nem forog fenn alapos aggály arra nézve, hogy a közadós a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja. Habár a kir. Curiának állandó gyakorlata szerint a csődtömeg pereiben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kínálható meg a főesküvel és pedig akkor, ha nem forog fenn alapos aggály arra nézve, hogy a közadós a főeskü le nem tétele által