Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

28. §. 3Ó3 kérelmére nevezett közadós ellen a csőd az 1900. év május hó 5. napján megnyittatott. A dolog ilyen állásában pedig: minthogy a csődtörvény 27. §. 3-ik pontja helyesen nem értelmezhető máskép, mint csak ugy, hogy olyan esetben, midőn a korábban benyújtott csődnyitási kérvény csak azért nem vezethetett a csőd megnyitására, mert a csőd egy más hitelezőnek, esetleg magának a közadósnak később benyújtott kérvényére elrendeltetett, a válságos időszak kiszámításánál már a korábbi csődkérvény benyújtásának időpontja az irányadó, a fennforgó esetben annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a megtámadott biztosítás alperes által, a csődtörvény 27. §. 3-ik pontjában meghatározott válságos időben szereztetett-e, az 1900. évi január 7-ik napján érkezett csődnyitási kérvény benyújtásának idejét kell iránvadóul elfogadni; és minthogy nem vitás a felek között az, hogy az a biztosítási végrehajtás, amelynek foganatosítása utján szerzett zálogjogok hatálytalanítására irányul a kereset, a közadós ellen 1899. évi deczember hó 31-ik napja, vagyis a fent érintett csődkérvény benyújtását megelőző 7-ik napon foganatosíttatott: minden kétségen kivül áll az a kérdés, hogy a keresettel megtámadott biztosítást alperes a csődtörvény 27. §-nak 3-ik pontjában meghatározott 15 napi válságos időben szerezte. (Curia 1904 decz. 2. 134/904.) 28. §. 682. A közadós csődbejutás előtt ingatlanokat kívánt venni és a hitelezők kijátszása végett akként járt el, hogy a vételár egyrészét kifizette, másik részével hátralékban maradt és az adásvételi szerződésben nem önmagát, hanem leányát tüntette ki vevőül. A tömeggondnok megtámadási pert inditott a leány ellen az ingatlanoknak a csődtömegbe való bevonása iránt. A kereset elutasittatott, mivel a közadós eljárása nem képez megtámadható jogcselekményt; a tényállás alapján a tömeggondnoknak csak ahhoz lett volna joga, hogy a leánytól azon pénzértékeket követelje vissza, melyek a színleges ügylet által a csődbejutott atya vagyonából elvonattak. (Curia 7051/1903. — 1904. június 15.) 683. A feleség részére a házasság kötésekor a hozomány átvételével egyidejűleg adott biztosítás nem támadható meg a csődtörvény 28. §-ának 3. pontja alapján sem. A kir. ítélőtábla: A csődtörvény 28-ik §-a 3-ik pontjában foglalt rendelkezésnek nyilvánvalóan az a czélja, hogy a nő követelésével szemben a férjnek egyoldalú kedvezése megakadályoztassék. Ilyen kedvezésről ennek a szakasznak értelmében csak akkor nem lehet szó, ha a biztosítás vagy visszaadás törvényen, vagy két évet megelőzően keletkezett szerződési viszonyon alapszik, vagy ha a házasság két éven belől jött csak létre, legalább a biztosítás és visszaadás kötelezettsége a házasságkötéskor s a hozomány egyidejüleges átvétele és átadása alkalmával létrejött szerződéses viszo-