Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

2 52 Csődtörvény mében szintén megtámadható, mert az i8g6: XXXIII. t.-cz. 493. §-a szerint a vizsgálóbiró által elrendelt s megkeresés utján foganato­sitott biztositási végrehajtás hatályára nézve a végrehajtási eljárás­ról szóló törvény rendelkezései levén alkalmazandók, kétségtelen, hogy az ekként szerzett zálogjog is, a mennyiben a csődtörvény által előirt feltételek fenforognak, megtámadható. A m. k i r. Curia: A másodbiróság ítéletének az a rendelke­zése, a melylyel az elsöbiróság ítéletének a be nem perelt egyleti (szövetkezeti) tagokra vonatkozó intézkedését hivatalból megsem­misítette, a benne megfelelően felhozott indokokból hagyatott hely­ben. A keresetben előterjesztett kérelemnek, hogy az alperes által a közadós ingó és ingatlan vagyonára foganatosított biztosítási vég­rehajtás a csődhitelezők irányában hatályon kivül helyeztessék, az aisóbiróságok ítéleteinek e tekintetben való megváltoztatása mellett hely volt adandó, mert az 1896: XXXIII. t.-cz. 493. §-a szerint a vizsgáló bíró által elrendelt s megkeresés utján foganatosított biz­tositási végrehajtás hatályára nézve a végrehajtási eljárásról szóló törvény rendelkezései levén alkalmazandók, kétségtelen, hogy az ekként szerzett zálogjog is, a mennyiben a csődtörvény által előirt feltételek fenforognak, mint azt a másodbiróság ítéletében helyesen kifejtette, megtámadhatók. A per adataival bizonyítva van az a különben sem vitás körül­mény, hogy azt megelőzőleg, a mikor alperes a közadós ingóira fe­lülfoglalással, ingatlanaira pedig előjegyzés utján zálogjogot szer­zett, több egyleti (szövetkezeti) tag a volt kereskedő közadós ellen biztositási végrehajtást foganatosított. Az a kereskedő, a ki számos biztositási végrehajtás foganatosítását, a nélkül, hogy ügyeit ren­dezné, eltűri, fizetéseit kétségtelenül megszüntetettnek tartandó. A közadós fizetéseinek megszüntetéséről pedig alperes szövet­kezetnek legkésőbb a zálogjog szerzésekor tudomással kellett birnia, mert a vizsgáló biró a biztositási végrehajtást nemcsak a közadós, mint alperesi szövetkezet volt tagja ellen, hanem több igazgatósági tag, köztük az alperesi ügyvédi megbizó levelet kiállító L. F. ellen is elrendelte, a miból folyik, hogy alperes igazgatósági tagjai a köz­adós fizetéseinek megszüntetéséről tudomást szereztek. (1904. évi márczius 15. 4395/1903. P.) 666. Az a körülmény, hogy a hatálytalanítani kért zálogjog­gal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek és hogy a vételár­ból az alperes mit sem kapott, nem áll útjában annak, hogy az alpe­res által a közadós ingatlanaira szerzett zálogjogának a felek közt vitás megtámadhatósága és annak a csődhitelezőkkel szemben hatá­lyossága vagy hatálytalansága tárgyában határozat hozassék. A k i r. törvényszék: A per érdemében való határozatho­zatal mellőztetik, mert a nagyszentmiklósi kir. járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak hivatalos értesítése szerint a zálogjog­gal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek, s vételárukból

Next

/
Oldalképek
Tartalom