Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Családjog. Rokonság. Törvényesités. Eltartás kötelezettsége. 13 nek érdemi elbírálásába bocsátkozott. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904. évi szeptember hó 30. I. G. 188/904. sz. a.) 25. A fennálló jogszabályok értelmében kártérítési kötelezettséget nemcsak valakinek szándékos vagy vétkes jogellenes cselekménye csak mulasztása állapit meg, hanem a veszélylyel járó ipari, gyári vagy bányaüzem tulajdonosa felelős az üzem vagy az abban használt eszközök által másnak okozott kárért, még akkor is, ha a tulajdonost a köteles gondosság elmulasztása nem is terheli, ha csak ki nem mutatja, hogy a kárt a kárositottnak hibája okozta. Aki tehát bányaüzemet folytat, az már az üzem folytatásával magára vállalja az abból eredő s különben senkinek terhére fel nem róható veszélyekért a kártérítési felelősséget. A törvényes gyermek, vagyontalan, munkaképtelen szülőit segélyezni, esetleg eltartani törvény szerint kötelezve van, ha tehát a 18 éves gyermek, ki az aknában dolgozott, bekövetkezett robbanás folytán életét vesztette, a bányatulajdonos a kártérítés kötelezettsége alól nem menekül akkor sem, ha az apa esetleg munkaképes, minthogy fiának elvesztése által a család attól a vagyoni szaporulattól esett el, melyet annak életében keresménye által elért volna. (Curia 1904 febr. 4. 2699.) 26. Ha a sógor sógorának, a ki atyjával meghasonlásban élt s ettől pénzt nem kapott, a tanulmányaival járó rendes költségek fedezésére pénzt küldött, minthogy ő erre nem volt kötelezve s a küldött pénz visszatérítéséről kifejezetten nem mondott le, ezen összeg visszafizetését jogosan igényelheti. A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete főleg azért hagyatik helyben, mert felperes, mint alperesnek sógora nem volt kötelezve arra, hogy alperesnek egyetemi tanulmányaival, szigorlatai tételével s orvosi műszerekkel való felszerelésével járó költségeit viselje; abból tehát, hogy ezt a költséget a miatt, mivel alperes, a mint maga is beismerte, atyjával meghasonlásban élt, felperes a közte és alperes közt fennálló sógorsági viszonynál fogva fedezte, felperes ajándékozási szándékára következtetni nem lehet, azt pedig maga alperes sem állította, hogy felperes a neki e czélra küldött összegek visszatérítéséről kifejezetten lemondott; és mert a küldött összegek nem haladván tul azt a mértéket, amibe a Bécsben folytatott egyetemi tanulmányok rendszerint kerülni szoktak, amennyiben alperes nem is állította, hogv e czélra apja küldött volna neki pénzt, alperes a másodbiróság által idézett beismerése alapján a megítélt összegben helyesen marasztaltatott. (1904 február 10. 2291/903.) 27. A tartás kikötésével a jogosult és kötelezett között oly kötelmi viszony keletkezik, a melynek természetéből folyik, hogy a kötelezettség személyesen teljesítendő, és az ellátás a jogosult által csak saját személyében vehető igénybe, az azonban kölcsönös beleegyezés nélkül harmadik személyre át nem utalható, illetve ruház-