Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

220 Magánjog1. 588. Veszélylyel járó üzemet a villamos vasutaknál főleg a forgalmi és az áramfejlesztő üzem képeznek; a lakatos szakmabeli javitás a veszélylyel járó ipari üzemek közé nem sorozható. Az ezen munkálatoknál szenvedett balesetért a munkaadó csak akkor tehető felelőssé, ha őt gondatlanság terheli. (Curia 1004 november 24. 6816/903. sz. a.) 589. A földanyag, mely a vasút tulajdonát képező földterüle­ten közegeinek felügyelete mellett s azok utasitása szerint kiemel­tetett, e czélra rendelt vonatokkal egy vasúti állomásra annak fel­töltése végett szállittatott; tehát a vasút czéljaira s igy üzeme érde­kében használtatott fel, s igy a munkást e munkálatok közben ért balesetért a vasút az 1874: XVIII. t.cz. alapján felelős. A m. k i r. Curia: A per adatai szerint kétségtelen az, hogy az a földanyag, mely az 1898. évi deczember hóban az oszkói vasúti állomás közelében levő s alperes tulajdonát képező földterületen az alperes közegeinek felügyelete mellett s azok utasitása szerint ki­emeltetett, e ezélra rendelt vonatokkal a szombathelyi vasúti állo­másra annak feltöltése végett szállittatott, tehát az alperes vasút­társaság czéljaira s igy üzeme érdekében használtatott fel; bizo­nyítva van továbbá, hogy felperest 1897 deczember 20-án e munká­latok közben érte az a baleset, melyből folyóan kártéritést követel. E bizonyított tények alapján meg kellett állapítani, hogy alperest a kártérítési felelősség az 1874: XVIII. t.cz. 1. §-a alapján terheli, s mivel nem bizonyította azt, hogy a felperes testi sérülését elhárit­hatlan esemény, vagy harmadik személynek elhárithatlan cselek­ménye avagy felperesnek saját hibája okozta volna: a kir. tábla íté­letének az alperes kártérítési kötelezettségét megállapító rendelke­zése ezekből az okokból volt helybenhagyandó. (1904. deczember 10-én 7800/903.) 590. A vasúti pályán az átjárás csak az erre kijelölt helyen lévén megengedve, abból a körülményből, hogy a szerencsétlenül járt egyén nem ilyen, hanem tilalmas helyen és hozzá teljes setét­ségben akart a pályán átkelni, kétségtelenül megállapítható, hogy az őt ért szerencsétlenség csak saját vigyázatlanságának tulajdonit­ható. (Curia 1904 január 19. 189/903. sz. a.) 591. Felperes a férje halála alapján a vasút ellen inditott kár­térítési keresetével elutasittatott, mert a halált az okozta, hogy a megholt nem tartotta meg azon szabályt, hogy a vasúti pályatesten átmenni csak az arra külön készített átereszeken szabad. Ha a vasút közegei a munkásoknak el is nézték, ha nem a rendes átjárón, hanem a vágányokon át a pályatesten keresztül siettek a vonathoz, ez az elhunyt vétkes gondatlanságát nem szünteti meg. (Curia 1903 de­czember 11. 3960/903. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom