Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Munkaadó felelőssége. Ipari balesetek. 213 tak életének, testi épségének és egészségének megóvására szükséges intézkedések elmulasztásából származó anyagi kárért a tulajdonos felelős. Az ily kár megtérítésére irányuló keresetre nem állnak tehát az 1872: XXXVI. t.-cz. 115. és következő szakaszai, a melyek csak akkor alkalmazhatók, ha a károsodás a tisztviselő hivatalos tisztéből folyó és közhatósági jellegű intézkedéséből vagy kötelességének megszegéséből következett be. A m. k i r. C' u r i a : A felperes az alperes kártérítési kötelezett­ségét azon alapon kérte megállapítani és alperest kártérítésre köte­lezni, hogy férje az alperes dunakeszi vizműtelepén az alperes alkal­mazottjának vétkes gondatlansága és járatlansága, valamint a buvár­készletekhez tartozó légszivattyúnak és egyéb eszközöknek rossza­sága miatt életét vesztette. A kártérítési igény ezek szerint az alpe­res székesfővárosnak vizműtelepi alkalmazottjainak vétkes gondat­lanságára és a használt eszközök hiányosságára van fektetve. Mint­hogy pedig a vizmű, melynél felperes férje életét vesztette, alperes­nek olyan ipari telepe, melyre a balesetek elhárítása tekintetében az 1893: XXVIII. t.-ezikkben foglalt intézkedések is irányadók, és mely ipartelepeknél az alkalmazottak életének, testi épségének és egészsé­gének megóvására szükséges intézkedések elmulasztásából szár­mazó anyagi kárért a tulajdonos, jelen esetben tehát az alperes sza­A^atol, s minthogy az 1872: XXXVI. t.-cz. 115. és következő §-ainak rendelkezése csak akkor alkalmazható, ha a károsodás a tisztviselő hivatalos tisztéből folyó és közhatósági jellegű intézkedéséből vagy kötelességének megszegéséből következett be, a miről a jelen eset­ben az állítólag mulasztó közegeknél szó sem lehet, s minthogy a folyamatba tett bűnvádi eljárás sem szolgálhat akadályul a magán­jogi igényeknek per utján való érvényesítésére: mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni s az alsóbiróságot további szabályszerű eljá­rásra utasítani kellett. (1904 május 13. 9379/903. sz. a.) 569. A leesési veszélylyel járó építési iparűzésnél a munkásnak is olyan fokú gondosságot kell kifejtenie, hogy szükség nélkül magát a leesés veszélyének ki ne tegye, a munkaadó pedig törvénybeli köte­lezettségének eleget tesz akkor, a mikor oly készülékeket alkalmaz, a melyek használata esetében a munkás kellő gondosság mellett a leesés veszélyének kitéve nincs. Ezen köteles gondosságot szegi meg a munkás, ha a tetőgerenda elhelyezésekor nem a kész járdát hasz­nálja, hanem a mennyezet-gerendákkal el nem látott szoba feletti kötőgerendára áll. (Curia 1904 október 4. I. G. 207/1904. sz. a.) 570. A munkaadónak nem áll kötelességében a közönséges nap­számosi teendők végzésére vállalkozó munkások testi erejéről orvosi vizsgálat utján meggyőződést szerezni. A munkaadó kártérítési fele­lőssége rendszerint csak akkor áll elő, ha a balesetet a munkaadó mulasztása idézte elő és ez alól az általános szabály alól csak annyi­ban van kivételnek helye, hogy a közveszélyes üzemet gyakorló ipari •és gyári vállalatok az általok alkalmazott munkásokat az üzem ve­szélyéből kifolyólag ért balesetekért vétkességükre való tekintet nél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom